1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

228

— C- — nyü tömegközlekedési hálózatot szerveztünk; kiemelten kezeltük a munkáskerületek tömegközlekedésének javítását. Évek óta a té­li időszak közlekedését is zavartalanul biztositani tudtuk. i ily A közlekedésfejlesztési intézkedések a főváros átalakulásával összhangban, azzal együtt valósultak meg. » Az elért eredmények jelentős népgazdasági erőfeszítést és a válla­lati kollektívától áldozatos munkát igényeltek. I. A VÁLLALAT FORGALMI TEVÉKENYSÉGE * 1./ A tömegközlekedési hálózat alakulása jjH A főváros tömegközlekedési útvonalainak hossza több mint ezer kilométer, - az eltelt hét év alatt mintegy 60 km-rel nőtt - a megállóhelyek száma meghaladja a négyezret. A há­lózat szerkezeti, funkcionális változásai jelentősek, első­sorban a metrószakaszok Uzembelépése és azok felszini tömeg- közlekedésre gyakorolt hatása következtében. Növekedett a metró és az autóbusz vonalak hossza; csökkent a villamoshálózat; a trolibuszvonalak az 1973. évhez képest 34,2 km-ről 54,5 km-re növekedtek. Jelenleg a főváros lakott területének csak 2,3 %-a az, amelyről 500 méteres körzeten belül nem érhető el valamilyen tömegközlekedési megállóhely. | Budapest tömegközlekedési hálózatának továbbfejlesztését csak a metró hálózatbővitéssel, ill. az épülő uj lakótele­pek közlekedésének biztosításával tervezzük. A főváros kör­nyéki települések /Érd, Törökbálint, Budaörs, stb./ tömeg- közlekedési hálózat-létesitési, ill. vonalhosszabbitási igé­nyeket támasztanak a Vállalattal szemben, de ezek kielégíté­séhez nincsenek meg az anyagi lehetőségeink. A párhuzamos közlekedés csökkentése eddig csak a metró vona­lak belépésével volt lehetséges. j 77? r —r | I

Next

/
Thumbnails
Contents