1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
141
I Az ipari vízmüvek /É—pesti, D-pesti—D-budai/ által szolgáltatott vízmennyiség átlagosan 62 ezer m3/nap, az átlagos | I ivóviztermelés kb 8 %-a. /Megjegyezzük, hogy az É—pesti ipari vízmű 1978 óta üzemen kivül van./ i Budapest és környéke települései közül 1978—bán 39-ben volt vezetékes vízellátás. Túlnyomó többségükben csak közkifolyós, kisebb részükben házi bekötéses megoldást alkalmaztak. Az egyes települések ellátottsági mértéke 20—90 % között változik, átlag 57 %—os. A jelenlegi ellátás elmaradásának oka a víztermelő telepek hiánya. A főváros nagy erőfeszítéseket tesz a termelő kapacitás növelésére, a Csepel szigeten. A környéki települések maximális víztermelése naponta alig éri el az 50.000 m3-t. A becslések szerint naponta több mint 150.000 m3 ivóvizre lenne szükség. A településeket regionális, térségi és egyedi vízművek látják el vízzel. Budapesttől É— ra eső területeken a Duna mindkét oldalán elsősorban a Duna-kanyar üdülőterületére kiterjedő regionális vízellátó rendszerek épültek ki, illetve épülnek folyamatosan. A főváros budai oldalán, a Szentendrei szigeten, a Csepel-sziget északi részén lévő településeket . részben a Fővárosi Vízművek közvetlen, részben közvetett szolgáltatásával a főváros látja el vizzel. 1978-ban a regionális és térségi rendszer szolgáltatott ivóvizet a következő települések számára:- Duna-jobbpart /Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, Csobánka, Budakalász/- Duna-balpart /Verőcemaros, Vác, Kösd, Rád, Vácduka, Vácrátót, Váchartyán, Kisnémedi, Püpökszilágy/ / nem tartoznak a 43 Budapest-környéki településhez/- Fót — Mogyoród - Csömör- Kerepes - Kistarcsa - Nagytarcsa- Érd - Diósd - Törökbálint - Tárnok- Ercsi - Százhalombatta /Ercsi nem tartozik Budapest és környéke települései köz él A térség településeinek vízellátása többféle módon kapcsolódik a főváros vízellátásához. A Szentendrei szigeten lévő településeket - Kisoroszi kivételével - 1978-ban a Fővárosi Vízművek látta el ivóvízzel. Pócsmegyer és Szigetmonostor vízellátása a szigeten lévő fővárosi vízbázisokhoz és főnyomóvezetékekhez kapcsolódik. A Csepel-szigeten lévő fővárosi vízbázishoz kapcsolódik Szigetszentmiklós, Dunaharaszti és Taksony vízellátása. A fővárosi hálózatához közvetlenül kapcsolódik Budaörs, Budakeszi, Üröm, Ecser, és Halásztelek. A települések közül a jövőben Üröm vízellátását a Duna—jobbparti rendszerrről kívánják megoldani. A Fővárosi Vízművektől 1978-ban átlagban 7000 m3/nap, | csúcsban 14.000 m3/nap vizet vettek át a környéki települések. A főváros a vízellátás fejlesztési koncepcióját a 15 éves lakásépitési terv alapján határozta meg, mely 300 ezer uj lakás felépítését irányozza elő: ehhez a fővárosban 135,74 km alapvezeték és 111,5 ezer m3 tározó kapacitás kiépítése szükséges. A fajlagos vízfogyasztás várható értéke 1980-ban 205 l/fő/nap. Jelentősen befolyásolja a fajlagos értékek növekedését az összkomfortos lakások arányának emelkedése /uj Itp-ken a vízfogyasztás 350...450 I/fő/nap. * Az ipar ivóvizigénye évente 2-3 %-kal növekszik, de részesedési aránya az összfogyasztásból - a lakossági fogyasztás gyorsabb növekedése miatt - csökken, 1970-ben az ipari részesedés 54,4 % volt, amely 2000-re 43 % körül lesz. at iuAui7tPrmRi«s kananitást a várható vízigénynek megfelelően — de azt mindig megelőzve - kell fejleszteni. A főP ődleges bázisa továbbra is a jó vízminőséget biztosító partiszürésü vízkincs. A knázása a Tahi l-ll. vízmű építésével befejeződik, a fejlesztést át kell helyezni a -680 ezer m3/nap vízkészletünk van. Itt azonban számolni kell a kitermelhető Ssorban vas- és mangántalanitásra kell felkészülni. Vízbeszerzési lehetőséget jelent : - részben rekonstrukcióval összekapcsolt -, két ütemben 100+200 ezer m3/nap ható, hogy az ellátott lakásokaránya 1980-ra88,®í>, 199Cke91 %,2000-re93%,aközmű- aránya pedig 1980-ra 97 %-ra, 1990-re 99 %-ra növekedjék, és igy az ezred- óí ___l I
