1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
142
F— _i!-_ I 1.800 ezer m3/nap, 2000-re 2.200 ezer m3/nap lesz. A víztermelés és fogyasztás alakulását lásd az 1. sz. mellékleten. Az északon termelt vizmennyiség továbbítására a jelenleg működő gépházak alkalmasak. Gondoskodni kell azonban az ezredfordulóig a Káposztásmegyeri Főtelep I—II. gépházának épitészeti rekonstrukciójáról és a jelenlegi szivattyú- kapacitásnak — gépcserékkel történő - kb 60 %—os növeléséről. A Békásmegyeri gépház kapacitását mintegy 40 %- . kai kell növelni. Ü A csőhálózat növekedését alapvetően három tényező határozza meg:- a kitermelt többlet-vizmennyiséget a gépháztól az elosztóhálózatig szállító főnyomóvezetékek,- a lakásépítéssel összefüggő vízellátó hálózat,- az ellátatlan területek bekapcsolása, elosztóvezetékek fejlesztése. A várható fejlődés figyelembevételével évente kb 40-60 km uj hálózatot kell létesíteni. A budapesti vízhálózat hosszának alakulását a 2. számú ábra szemlélteti. A fővárosban épitendő jelentősebb vezetékek a pesti V. és VI. számú főnyomócsövek, amelyek az észak-pesti lakótelepek egységes vízellátási rendszerét alkotják. A növekvő igényeket szolyálja majd a IV. sz. főnyomóvezeték. A főváros déli területein épitendő lakásokat és a jelenleg ellátatlan területeket a dél—budai és dél—pesti főnyomóvezetékek látják el vízzel. Gondoskodni kell továbbá évente kb 40-50 km vízcsőhálózat rekonstrukciójáról is. I A tározó kapacitás 1980-ban 312 ezer m3, ezt az ezredfordulóig a nagyfogyasztású időszakok zavartalan ellátása érdé kében 500-550 ezer m3-re kell növelni: részben nagyobb vízellátási övezetek részére épitendő nagytérfogatu /10--20 ezer m3-es/, részben pedig Itp-eken létesítendő víztornyokkal. A főváros vízellátásnak fejlesztése során figyelembe kell venni a Budapest környéki és olyan megyei települések igényeit is, ahol a főváros részére vízbázis épül. A fejlesztéssel párhuzamosan a jó minőségű vizekkel fokozottabban kell takarékoskodni. >■ y.r v v -/• Tekintettel arra, hogy az ipar is egyre inkább a jobb minőségű vizet igényli, a három ipari vizkivételi műben az ezI redfordulóig — a jelenlegi kapacitás kb 50 %-os növelése mellett — olyan tisztítási technológiát kell bevezetni.amely a vízminőséget jelentősen javítja. Meg kell vizsgálni a részben már meglévő rendszerhez csatlakozó, önálló ipari vízellátó hálózat kialakításának lehetőségét, amely egyes területeken lehetővé tenné a kommunális, valamint az ipari fogyasztók szétválasztását. Az ipari üzemek egy része saját vízbázissal rendelkezik: a közműves vízellátás terheinek csökkentése érdekében célszerű ezen víztermelő berendezések fokozottabb igénybevétele, illetve ismételt üzembehelyezése. A Budapest és környéke településeinek vízellátási alapelv, hogy- a házi bekötéssel ellátott lakások aránya 95 % legyen, 5 % részesülhet közkifolyós ellátásban;- hálózatot úgy kell méretezni, hogy a vízellátásba bevont övezetek minden lakosa távlatban"komfortos',fogyasztóvá válhasson;-- gondoskodni kell a vízfogyasztás 30 %-ának tározásáról;- az ipar számára ipari vízfelhasználást kell előirányozni. A Budapest környéki településeket a Fővárosi Vízmüveknek, valamint a vízbázisok irányában kialakított körzeti rendszereknek kell vízzel ellátniok. Ma a Főv. Vízművek 9 települést iát el. El kell látni továbbá a víztermelésből hátrányt szenvedő településeket /Kisoroszit, Tökölt, Szigethalmot, Taksonyt és a Csepel-sziget néhány délebbi te- fe lepülését, valamint Nagykovácsit/. ^ f --— fe 1
