1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
105
j mammmmmmm4. IPARTERÜLETEK r:'"' A főváros területén az ipar jelenleg kereken 2800 termelő telephelyből áll. Ebből közel háromszáz vidéki központú vállalat irányítása alatt működik. Az igazi gyárüzemeknek lényegében az egyenként háromszáz dől- gozónál többet foglalkoztató, mintegy 200 üzemet tekinthetjük. Ezek között tanácsi vagy szövetkezeti üzemet nem találunk. További 500 üzemtelep 50-300 főt foglalkoztat, melyek felében állami /minisztériumi és tanácsi/, felében pedig szövetkezeti tulajdonban vannak. A telephelyek száma szerint a nagyobbik rész 1800 telep 50 főnél kevesebbet foglalkoztat egyenként, itt azonban a szövetkezeti tulajdon dominál. A meglévő ipari telephelyek Budapest területén a legkülönbözőbb övezetekben helyezkednek el. Jelentős részük azonban a 178 kijelölt ipari övezetben található. Ezek közül azok, melyek zömmel a kapitalista iparosítás időszakában létrejött üzemeket tartalmazzák, nagyobb ipari tömörüléseket alkotnak. Ezek az alábbiak:- az angyalföldi és újpesti Váci uti,- a kőbányai /Kőbányai ut, Jászberényi ut Maglódi ut és a Gyömrfc’i ut menti/, • a Soroksári uti és a Gubacsi uti, valamint a pesterzsébeti Helsinki uti, n - a csepeli, * - a Fehérvári uti és Budafoki uti tömörülések. A további fejlődés megkívánta megfelelő uj iparterületek kijelölését. Ezek gyűrűsen a bevezető főútvonalak torkolatához csatlakozóan, iparvágánnyal ellátva, a főváros beépített területének peremén helyezkednek el. A területbővítés folytatódott a fővároson kivüli övezetben, Szentendre, Dunakeszi, Budaörs és Kerepes-Tar- csa térségében. Az ipari-, üzemi- és tároló területek övezetébe sorolt már emlitett 178 különböző nagyságú egység a főváros területén 4800 hektárt foglal el. Ebből a területből rendeltetésszerűen betelepült kereken 3000 hektár, az összes területnek mintegy 62 %-a. A többi 1800 hektáron egy rész - mintegy 800 hektár - betelepítés céljaira csak megfelelő előkészítés után alkalmas, mig kereken 1000 hektárt más, legkülönbözőbb funkciójú létesítmények foglalnak el. Ilyenek: lakóházak, közintézmények, sportpályák, felhagyott bányagödrök, magas- feszültségű távvezetékek és azok védősávjai, szorványtelkek és közterületi rendeltetésű területek. Az ipari-, üzemi- és tároló rendeltetésű 3000 hektárnyi területnek ismét 62 %-a, azaz 1850 hektár • az elmúlt száz évben kialakult - és termelő tevékenységet folytató gyáripar területe. Ezek az 1. népgazdasági ágazatba sorolt üzemek /ipar, ► ! A további 1150 hektárt kitevő területen • a raktározás 320 hektárt, • a járműjavítás és tárolás 250 hektárt, • a telepszerű közművek 100 hektárt,- az épitöanyagiparhoz kapcsolódó bányák, valamint a többi népgazdasági ágazatba sorolt üzemi funkciójú telepek 170 hektárt, • 1 2. népgazdasági ágazatba sorolt üzemek /építőipar/ telepei 290 hektárt foglalnak el. 03 ^ i
