1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
106
I 1 • A már emlitett 2800 ipari telephely közül 800 a fentebb tárgyalt és részletezett 1850 hektárt foglalja el. 1 További 240 jelentősebb üzem nem az ipari övezeten belül, hanem más övezetben 200 hektárt foglal el. 1760-ra tehető azon ipartelepek száma, amelyek nagy része a város belső kerületeiben, lakóházak közé beékelődött foghijjakon, sőt lakóépületeken belül helyezkednek el. Külön meg kell említenünk e kategórián belül a nyomdaüzemeket, hiszen azok zömmel ugyancsak a központi városrészekben csoportosulnak. A korábbi városrendezési szabályok ugyanis tartalmaztak vegyes /lakó-ipari/ övezeteket is. Ennek következménye lett az, hogy még ma is az ipari övezeteken kivül jelentős mennyiségű ipari telephely működik. Számuk a rekonstrukÍ ciók és gazdasági szervezések következtében az utóbbi tiz évben évi mintegy százzal csökkent. Ez a tendencia a jövőben is folytatódik. A környék településeiben az ipartelepítés már zömében a tervgazdálkodás időszakára esik, igy nem alakultak ki vegyes övezetek. A megépült üzemek viszont országos jelentőségű, nagy területű nagylétesítmények. Az ipari-, üzemi- és tároló létesítmények hat településre koncentrálódnak. Nagy ipari létesítmények vannak Százhalombattán és Szigetszentmiklóson, többnyire középüzemek Dunakeszin és Szentendre térségében, mig a raktárbázisok Budaörsön és Törökbálinton csoportosulnak. A Főváros környéki övezet többi településeiben kisebb üzemek, valamint helyi kiszolgáló ipar települt. A korábbi iparpolitika eredményeként a budapesti agglomerációban uj ipari létesítmény csak kormányszintű döntés alapján telepíthető. Az ipari területek felhasználása folyamatosan és tervszerűen történik. Az iparterületekkel összefüggő tervszerű gazdálkodás érdekében döntés született arra vonatkozóan is, hogy a főváros lakásépítése miatt áttelepítendő üzemi létesítmények öt kijelölt budapesti ipari parkba helyezendők át: Zöldpálya utcai, rákospalotai, cinkotai, Ócsai uti, nagytétényi. Nem kerüli sor azonban: H - a budapesti belterületi raktárak teljes kitelepítésére, de a folyamat megkezdődött, • az ipari parkok előirányzott infrastruktúrával való ellátására,- számos üzem ezideig nem tett eleget a környezetvédelmi előírásoknak. A területgazdálkodási tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Budapesten az ipari termelés és más üzemi tevékenyÍ ségek terű let igényének kielégítésére, a korábban kijelölt területek lényegében elegendőnek bizonyulnak, ezért az iparterületi koncepció a budapesti agglomerációban üzemi területek céljaira összesen 7700 hektár területet irányoz elő: ©t j fe A terület megoszlás hektárban i Betelepíthető , j Összes terület Ebből: Betelepült Üres Egyébbel elfoglalt Budapest 4800 3000 800 1000 Környék 2900 1400 1500 Együtt 7700 4400 2300 1000 A 3300 hektár betelepíthető területből 2300 hektár az általában szokásos mértékű ráfordításokkal: mint feltáró ut épités, közművesítés,átlagos mértékű tereprendezés elvégzése után folyamatosan felhasználható. Megjegyzendő azonban, hogy az övezetben legnagyobb mennyiséget a Százhalombattai Kőolajfinomitó távlati tervében előirányzott területbővítés adja. ^———————■ " -■■■■-»■ tó i M ————— ■ -fi
