1979. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
74
az 1/3-ad része pedig az elidegenítési kötelezettség alóli felmenté ere . Az ügyek mintegy 3 %-ában nyújtottak be fellebbezést az elsőfokú határozatok ellen. A kerületi igazgatási osztályok döntései általában jogszerűek és megalapozottak, a döntések meghozatalakor kellően érvényesülnek a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei. Az ingatlan ügyekben érkező felmentési kérelmek elbírálásakor fokozott figyelmet koll forditani a jogtalan gazdagodás megakadályozását, a haráccolás visszaszorítás át követelménnyé tevő államigazgatás i jogalkalmazás i irányelvre. I/Ieg kell állapítanunk, hogy a kérelmeknek csak a töredékében fedezhetők fel ingatlanspekulációs colok. Ha burkoltan is# de spekulációs törekvés.eket célzó kérelmeket a kerületi igazgatás i osztályok következetesen elutasítják. A másodfokú eljárások során esnek kis számban került sor az elsőfokú határozatok megsemmisítés ere, vagy megváltoztatására. A megsemmisítés, illetőleg a megváltoztatás, oka roczben jogszabálysértés, részben pedig a nem alapos mérlegelés volt. /Az ügyintézés adataira vonatkozóan lásd a II.sz.mellékletet./ A tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentési kérelmek ismeretében és az elbírálás tapasztalatai alapján be kell számolnunk az állampolgárok részéről jelentkező a általunk i„ indokoltnak tartott igényről, amely néhány ujabb 1 elmentés.i ok lehetővé tételére irányul. A jogszabályok /25/1971./X.5./ EVM-IM sz. együttes rendelet, 26/1971./X.5., LVLí-Iivi sz. együttes rendelet/ kizárólagos jelleggel határozzák meg azokat az okokat, amelyek valamelyikének fennforgásakor beépítetlen lakótelek, vagy lakás szorzó» '} l, L— -J í V- 7' -