1979. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

74

az 1/3-ad része pedig az elidegenítési kötelezettség alóli fel­menté ere . Az ügyek mintegy 3 %-ában nyújtottak be fellebbezést az első­fokú határozatok ellen. A kerületi igazgatási osztályok dön­tései általában jogszerűek és megalapozottak, a döntések meg­hozatalakor kellően érvényesülnek a jogalkalmazás jogpoliti­kai irányelvei. Az ingatlan ügyekben érkező felmentési kérelmek elbírálásakor fokozott figyelmet koll forditani a jogtalan gazdagodás meg­akadályozását, a haráccolás visszaszorítás át követelménnyé tevő államigazgatás i jogalkalmazás i irányelvre. I/Ieg kell ál­lapítanunk, hogy a kérelmeknek csak a töredékében fedezhetők fel ingatlanspekulációs colok. Ha burkoltan is# de spekulációs törekvés.eket célzó kérelmeket a kerületi igazgatás i osztályok következetesen elutasítják. A másodfokú eljárások során esnek kis számban került sor az el­sőfokú határozatok megsemmisítés ere, vagy megváltoztatására. A megsemmisítés, illetőleg a megváltoztatás, oka roczben jog­szabálysértés, részben pedig a nem alapos mérlegelés volt. /Az ügyintézés adataira vonatkozóan lásd a II.sz.mellékletet./ A tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentési kérelmek isme­retében és az elbírálás tapasztalatai alapján be kell számol­nunk az állampolgárok részéről jelentkező a általunk i„ in­dokoltnak tartott igényről, amely néhány ujabb 1 elmentés.i ok lehetővé tételére irányul. A jogszabályok /25/1971./X.5./ EVM-IM sz. együttes rendelet, 26/1971./X.5., LVLí-Iivi sz. együttes rendelet/ kizárólagos jel­leggel határozzák meg azokat az okokat, amelyek valamelyiké­nek fennforgásakor beépítetlen lakótelek, vagy lakás szorzó­» '} l, L— -J í V- 7' -

Next

/
Thumbnails
Contents