1979. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
221
\ Ma nem lehet megcsinálni, hogy egy balesetet szenvedett beN teget, aki* félév múlva rehabilitálni lehetne úgy, hogy kereset-vesztes^ége ne legyen. Akkor sem lehet, ha eredeti foglalkozását nem tudja ellátni, az egész évet ki kell vele hu- zatni. A rehabilitációs lehetőségek hiánya is a táppénzes állomány emelkedésének irányában hat. * Végül: a beszámoló nagyon alap8f, részletes^hosszú időre meghatározza az egészségügy feladatát az egész fővárosban. Reálisan xtt tükrözi a helyzetet. Javasolom a VB-nek elfoga♦ dását. \ Elnök : A hozzászóló elvtársaktól azt szeretném kérni, hogy azt mondják meg, hogyan haladjuk tovább, mit csinálI junk? Csűrhetjük-csavarhatjuk: romlik a helyzet. A statisztika ezt kimutatja. Budapesten sem betegebbek az emberek, mint > Miskolcon, Debrecenbsn, vagy Szegeden ós mégis miért romlik az itteni helyzet?! dr. Radinszky Oózsef: Tisztelt Végrehajtó Biti 1 zottság! Olyan kérdéskomplexumról van szó, amellyel gyakort latunkban naponta kell foglalkoznunk, az ütközések mezeje ez* Anélkül, hogy Szépvölgyi elvtárs mondotta volna, saját elképzelésemből szeretnék tanácsot adni abban, amiben a háló’ zaton belül is komoly viták folynak. / mAh Saját intézményi tapasztalatom, hogy a hozzátartozók jelentős része az agglomeráció területéről van. Ennek a prob- ♦ lémának a látása részünkről sajátos. K^t problémát emelnék ki, csatlakozva Najzer elvtárshoz, amely kát problémáról úgy érzem,' hogy nem szabad elhallgatni őket, még akkor sem, ha li _J ti 001Í0CY9I- 16 -
