1979. június 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
356
azon szándékát, hogy az ágazat munkájának objektív, szervezeti feltételeinek kérdéseivel és az intézmények munkájának közoktatáspolitikai, pedagógiai tartalmával a kiegyensúlyozott érdemi irányítás felelősségével foglalkozzék. Ma az ágazat minden nagy fontosságú területén érvényes vezető testületi határozatok foglalnak állást az országosan egységesen érvényes közoktatáspolitikai elvek helyi, budapesti körülmények közötti végrehajtásának tennivalóiról. E határozatok végrehajtásának ellenőrzése is rendszeres és ebben jelentős szerepet játszik a Tanács Oktatási Bizottsága, valamint Ifjúságpolitikai Bizottsága. A tervszerűség oly módon fejleszthető, hogy a Végrehajtó Bizottság 2-3 évre előre tekintő kerettervet fogad el az ágazat témáinak kijelöléseivel - magasabb követelményt támasztva ezzel szakigazgatási szervének tervező-előkészitő munkájával szemben. 1 A választott tanácsi vezetőtestületek nagy segitséget kaptak a Budapesti Pártbizottságtól, Végrehajtó Bizottságtól és annak munkabizottságaitól a budapesti közoktatás, a fővárosi ifjúság, az ifjúsági mozgalom, valamint a tanácsi irányítás munkájának elemző értékelésével; a fővárosi tanácsi irányítás 03 az ágazati főhatóságok közötti tapasztalatok kezdeményező fejlesztésével. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi Főosztálya az ágazati irányítás által kiadott jogszabályok és a választott tanácsi vezető testületek határozatai szerint megfelelően irányitja a hatáskörébe tartozé területet. Szervezete, munkarendje és munkastílusa a növekvő feladatokkal párhuzamosan fejlődött. Tervszerűen, meg- k felelő színvonalú előkészítő munka alapján terjeszti a választott vezető testületek elé elemzéseit és fejlesztési programtervezeteit, amelyekben a lakossági igények, az ágazati érdekek, várospolitikai megfontolások és a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások felelősségteljes mérlegelése egyaránt tükröződik. Munkájában a Művelődésügyi Főosztály kiemelt feladatként kezelte az altalános iskola, a szakmunkásképzés, a fizikai dolgozók gyeremekei- vel valé foglalkozás és az irányítás nagy fontosságú témaköreit. Kezdeményezte a főhatóságoknál a munkaerőgazdálkodási gondok megoldását, az egységes, átfogó középfokú szakoktatási hálózat kiépítését, az iskolai gazdálkodás racionalizálását. Kísérleteket indított az általános iskola alsó tagozatán, az egész napos nevelés terén, a gimnázium J Ti© j 1 ifl- 37 -
