1979. június 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

354

I nál. Sokan nem is mérik fel, hogy az adott iskolatípus választott

| tanulási formája /esti oktatás, levelező oktatás/ milyen elfoglaltI sággal és valóságos terheléssel jár számukra. Az iskolák és a hallga| tők egyaránt érdekeltnek érzik magukat, hogy a nagyobb elfoglaltsáI got, több iskolába járást kívánó esti tagozatok helyett a nagy tanuI lási önállóságot és fejlett önmiivelési képességeket feltételező leveI lező tagozatokat részesítsék előnyben. Ez a két tagozat közötti helyteI len arányok kialakulásához vezetett. Az irányítási munka fogyatékossáI ga, hogy a tendenciát nem tudtuk megváltoztatni.

I A könnyebb utak keresése, a gyakran nem kellő felelősségű igéreI tek hatása alatt növekedett az utóbbi években a művelődési otthonokI bán szervezett, illetve nem mindig felderíthető hátterű tanfolyamok

I hallgatóinak magánvizsgára jelentkezése a dolgozók gimnáziumában.

I E vizsgák az esetek többségében gyenge tudást mutatnak. FigyelmeztetI nek azonban arra, hogy mind az általános, mind a szakirányú középfoI ku képzésben a dolgozó emberek életmódjához 03 sajátos tanulási helyzeI teihez igazodó rugalmas, iskolákban szervezett uj tanulási formák

I szükségesek.

1 Az 1975-ben hozott V.B. határozatnak megfelelően igen kiterjedt

és átgondolt pedagógiai fejlesztési program valósult meg a dolgozók iskoláiban. A korszerüsités a tanulmányi telje3itmények sokoldalú, változatos munkaformákban jelentkező objektivebb feltárására, a teljesítmények pedagógiai munkát befolyásoló elemzésére; az önálló egyéni tanulás irányításának kidolgozására irányult. Megújult e fejlesztő programok hatására a kísérletező munka, és a felnőttoktatásban folyó módszertani korszerűsítési munkánk igen jelentős támogatást kapott az utóbbi időben a közoktatás fejlesztésére irányuló kutatások anyagi eszközeiből is.

A dolgozók iskoláinak munkája az elmúlt években a közművelődési intézményekkel valé együttműködéssel is gyarapodott. Mindinkább terjed a dolgozók iskoláiban az a felfogás, hogy az előirt tantervi anyag elsajátíttatásán túlmenően a sajátos nevelőmunka, életmédbefolyásoló pedagógiai tevékenység kerüljön a felnőttekkel valé foglalkozás középpontjába.

Az iskolarendszerű felnőttoktatásban a következő időszakban a pótló, igazságtalan társadalmi hátrányokat kiegyenlítő funkció csökkenése, a müveltséggyarapitó, mobilitás lehetőséget növelő funkció erőL

södése miatt nem kell a számszerű fejlesztés feladatát középpontba

állítani. A mennyiségi szemlélet már eddig is kedvezőtlen hatású volt ©3

rr

I - 35 r 1© ---------