1979. június 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
20
- A gimnáziumokban megindult a munka - az érdeklődés és , ‘ hajlamok szerinti differenciáltságot érvényesítő - fakultatív tantárgyi rendszer bevezetésének előkészítése érdekében.- A középfokú oktatási intézmények vezetése a bonyolultabbá váló pedagógiai feltételek közepette növelte felkészültségét, és általában jól használja fel megnövekedett önállóságát. Beiskolázás mmmmmmmmmmmmmtimmmmmmmmmmm^mm Az általános iskolát végzett fővárosi fiatalok középfokon való továbbtanulásának mértéke igen magas fokú. A 8. általános iskolát végzettek 98-99 %-a tanul tovább. Ez az arány továbbra is fennmarad, mert a lakossági igények ma már stabilizálódtak és egyértelműek. Az általános iskolát Budapesten végzettek mintegy 30 %-a gimnáziumban, l/3-ul< szakmunkásképző intézetekben, a többiek S /35-36 %/ pedig szakközépiskolában tanulnak tovább. Minthogy az első osztályos gimnazisták közt mintegy 10 %, a szakközépiskolások közt 31-32 %, a szakmunkástanulók között pedig 46-48 % a vidéki tanulók aránya, a fővárosi középfokú oktatás szerkezete szükségképpen eltér a budapesti továbbtanulási arányoktól. A budapesti középfokú oktatás struktúrája a Központi Bizottsági határozat intencióinak megfelelően úgy alakult, hogy az első osztályba felvett tanulók 1/5-e gimnazista, 1/3-a szakközép- iskolás és kereken 46 %-a szakmunkástanuló. 'V Az intézményhálózat és működési feltételei Az a középfokú oktatási intézményhálózat, amely Budapesten még a Fővárosi Tanács VB. 1966-ban hozott határozatán alapulva, \ majd a közoktatási párthatározat nyomán kialakult, lényegében kifejezi azt a társadalmi igényt, hogy a fiatalok döntő többsége a szakmai képzés intézményeiben szerezze meg középfokú vég\ zettségét. V Az eltelt több mint egy évtizedben 16 gimnáziumot szakköY zépiskolává, egyet pedig általános iskolává szervezett át a főváros. Amikor az 1973-ban hozott felsőszintű döntés és megalko■ ■ V to L; _J r __ .
