1979. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
\F~m V- 6 ! S ! fmjBm, 2. A beruházás indokolása ||s, 2.1 Előzmények. előtanulmányok Budapest és környéke közlekedésfejlesztési terve /1972/ tjff-'' a dunai átkelőlcapacitásolc fejlesztésével kiemelten fogv lalkozik, meghatározza a bővités főbb irányait és lehetőségeit . A duna-hidak mindig kiemelt szerepet játszottak nem- csalt Budapest, de az ország közlekedésében is. Az elmúlt 15 évben a motorizáció fejlődése és közuthá'v lózat fejlesztése gyorsabb ütemü volt, mint a dunai átkelőhelyek kapacitásának bővítése, igy a városi forgalom- rá bán a duna-hidak szűk keresztmetszetté váltak. Az 1976. évi felülvizsgálat a dunai átkelőhelyek közúti forgalmára vonatkozóan megállapította, hogy az Erzsébet liid kivételével valamennyi Duna-hid csúcsórái kapacitása S kimerült, az Árpád-hid csucsorai kapacitása pedig már P‘ 1)71 óta alacsonyabb, mint az itt jelentkező közlekes dési igény. A forgalmi zavarok a csúcsórán kivuli időfa i szakban is rendszeresek /l.sz. ábra/. ik Valamennyi Duna-hid között az Árpád-hid forgalmi helyzete a legkedvezőtlenebb. •l A forgalom a villamospályák mellett 2,22 m széles forgalmi sávokban csak nehezen bonyolítható le. A N forgalmi torlódások csúcsidőszakban állandó sül talc, de csúcsidőszakon kivül is gyakorivá váltak. A Főváros óqzaki körzetének fejlesztése miatt a közúti *.ff forgalom a városi átlagnál gyorsabban növekszik, Óbuda, Csillaghegy, Békásmegyer, illetve Angyalföld, Újpest 1.' és Káposztásmegyer uj lakóterületei, a Dunalcanyar és 10 — j i
