1979. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
34
; \ ':-4 az országos átmenő forgalom igényei uj átkelő kapaci! tások kiépítését teszik indokolttá és sürgetővé. Az Arpád-hid országos jelentőségét fokozza az a körül- \ meny, hogy a nehéz teherforgalom egyik átvezető útvonala, mivel a Belváros Duna-hidjain az ilyen jellegű V forgalom korlátozott. Budapest északi térségének kiépülésével együtt az óbudai * hid építésének gondolata már 1909-ben felvetődött. A 1 jelenlegi hid épitése 1939-ben kezdődött el, az eredeti elképzelések szerinti, középen elhelyezett villamosvágányok mellett 2x2 forgalmi sávos közúti pályák kij. gta építésével. | l A háború miatt az 1944-ben félbemaradt építést 1948^ bán folytatták, de az akkori nehéz gazdasági helyzetben a még hiányzó fel szerkéz etek már csak csökkentett szélességgel épültek ki. A budai és pesti Duna-ágak négy főtartóra tervezett szerkezetéből csak a két közép- só' főtartót építették meg, igy az 1950-ben forgalom- f naJc átadott hid túlnyomó hosszán a villamospálya mellett csak 1-1 keskeny /2,22 m széles/ közúti forgalmi sávot biztosítottak. 1 A villamosvasúti pályán lcivül fekvő közúti forgalmi sáv a inai forgalmi igényeket már nem elégíti ki. A jelenlegi L keresztmetszet rendkívül keskeny, a KRESz előírásainak nem felel meg, balesetveszélyes és naponta forgalmi torlóöást okoz. A szerkezet teherbírása sem felel meg a mai követelményeknek. I A dunai átkelő kapacitás fokozatos kimerülése, a Főváros fejlődő úthálózata és a létesülő autópályák közötti kapI csolatkiépitds szükségessége már 1970-ben felvetődött, mikor a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozaJ p|is m - m *■***•.- 7 \
