1978. november 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
r* r~ I és a Duna vízszennyezettsége csökkentésének függvénye. Ugyan- Budapest várc akkor valamennyi irányban biztosítani kell a helyi üdülési ----------------- P " lehetőségeket. Lakosszám (10001) Munkahelyszám (1000 I) Az agglomerációs övezet távlatra prognosztizált lakosszám Kerület ------------------------------------------------------------------------------------------------------------elhelyezéséhez a mai lakásállomány nagyságrendjével meg- 1975. 1990. 2010. 1970. 1990. 2010. egyező 95 ezer új lakás felépítése szükséges. Ez a szám az fa ~ ~ fafa^ ~ ~ ^faezredforduló körül várható szuburbanizációs tendenciák miatt II ,04 2 1200 1130 400 42 5 43 8 növekedhet.j III. 98,4 128,0 126,0 44,2 43,4 39,3 IV. 73,4 175,0 160,0 69,1 65,2 65,0 Az övezet lakosszáma nagytávlatban a mainak közel másfél- v 56 Q 40 q 34 q 133g 142q (40 0 szeresére, mintegy 500 ezer főre nő. A környéki közlekedési yi. 79,9 58,0 50,0 60,9 60,0 61,0 (elsősorban személyutazási) igények területi alakulását a ki- VII. 106,7 80,0 68,0 70,3 65,5 65,0 építendő településcsoport-központok jelentősen befolyásol- VIII. 123,8 96,0 79,0 102,9 92,0 88,5 ... IX. 101,4 80,0 68,0 91,1 85,5 85,0 1 ' , „ , , , X. 73,3 80,0 82,0 105,1 90,5 89,3 A főváros település-szerkezetében két tényező okoz alapvető X| 17Q5 183Q 181 Q g6g 88 5 87 8 módosulást: XII. 80,9 88,0 99,0 32,0 30,5 30,1 ! a lakásépités, XIII. 149,9 154,0 161,0 117,4 106,5 107,0 f , 2. és a központrendszer kiépítése. XIV. 175,5 175,0 171,0 70,0 63,3 61,5 A város fejlődésének fő irányai Észak-Buda, Észak-Pest, Észak- XV. 105,9 125,0 154,0 18,4 21,6 28,5 i Kelet-Pest, Csepel, illetve Dél-Buda irányában határozható meg. *«; JJJ ™ ™ J'J ™ A város fejlődése szempontjából területfejlesztés vonatkozásé- XVIII 96 8 102,2 110 0 23 7 22 3 25 2 ban a legfontosabb tényező a lakásépítés. 1990-ig maximálisan xiX. 61,9 63,0 72,0 23,2 25,5 27,5 360 ezer új lakás felépítésével számolunk, amelynek döntő XX. 106,4 96,0 91,0 30,5 28,5 28,2 hányada (90 %-a) telepszerű, illetve 75 %-a állami telepszerű XXI. 76,1 80,0 88,0 58,0 58,0 56,0 lakásépités formájában épül. A lakásállomány távlati száma XXII. 49,5 52,0 62,0 21,4 24,0 23,7 944 ezer lesz, így az egy lakásban lakók száma átlagosan a mai 3 fö értékről 2,3 főre csökken. Eszesen' 205b'6 2150,0 2150,0 1261,9 1210,0 1210,0 A lakástelepítés területi alakulása visszahat az utazási igényekre. Ebből a szempontból nem annyira a fővárosi lakosszám viszonylag szerény növekedése, mint inkább a városszerkezet változása Budapest váró — a belső pesti városrészek lakosságszáma kb. 130-150 ezer fő- Kerület Szgk/1000 lak. Lakónép/háztart 100 vei csökken, 1975 1990 2010 1975 1990 2010 1975 1 — a dinamikusan fejlődő északi kerületek lakosszáma már----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1990-ig mintegy 170-180 ezer fővel nő, L 200 200 2,5 2,5 2,5 12,9 — nő a pesti peremkerületek, a közép- és délbudai kerületek Rj" 1[7 8^ 2,8 2,8 2,8 2,9 lakosszáma is. |V 57 22Q 27Q 2 6 2 6 2 6 3 8 A budapesti munkahelyek száma kismértékben csökken (1,26 fa 104 288 288 2,4 2,8 2,8 21,1 VI. 69 200 200 2,5 2,4 2,4 32,7 millióról mintegy 1,21 millióra). v|| 06 20Q ^ ^ ^ 2 3 4g ? A tervezett népesség alapján várható aktív keresők száma ym 81 2qq 2qq 26 2g 2,5 17,6 2000. év körül nem biztosítja a tervezett munkahelyek betol- IX. 21 200 200 2,7 2,6 2,6 7,9 tését, ezért az ingázás változatlanul fennmarad. Az ingázók X. 57 200 270 3,0 2,9 2,9 2,2 száma (az 1970. érához viszonyítva feltehetőleg még emelkedik), XI. 310 372 2,9 2,8 2,8 5,1 a jelenlegivel szemben az ezredfordulóig annyiban változik, fafa 128 818 372 2,7 2,8 2,8 8,1 .... . XML 81 260 270 2,6 2,6 2,6 10,8 hogy az az agglomerációs övezetből bejárok szama jelentősen 78 2gg 28 27 27 g8 növekszik, a távolabbról ingázók száma pedig csökken. XV. 61 220 340 2 6 2,5 2,5 4,3 Ezt a tendenciát nem gyengíti, hogy a munkahelyek száma XVI. 61 180 340 2,7 2,7 2,7 2,1 1970. és 2010. között az agglomerációs gyűrűben 86 ezerről XVII. 54 140 270 2,8 2,7 2,7 1,0 135 ezerre növekszik. XVIII. 71 180 300 2,8 2,7 2,7 2,5 XIX. 67 180 340 2,6 2,5 2,5 6,5 Végeredményben a fővárosban az agglomerációs övezetből XX. 49 140 340 2,6 2,5 2,5 2,0 naponta 140 ezer, távolabbról mintegy 70 ezer rendszeresen XXI. 53 140 270 2,9 2,8 2,8 3,2 dolgozni bejáróval számolhatunk, ami az egyéb célú utazásokat XXII. 62 180 270 2,9 2,7 2,7 1,5 is figyelembe véve (tanulók, vásárlási, ügyintézési célú utazások Budapest 75 228 ggg 27 2g 28 gg stb.) átlag napi 380 ezer ingázót jelent. összesen: _____________________________________'________'________’_____________' —
