1978. november 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
í ww ____ r elképzeléseket is áta II. A JOVOBEN VARHATO ir«: : KÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK ÉS A FEJLESZTÉST MEGHATÁROZÓ — A budapesti köziekei MŰSZAKI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐK szolgáltatásai színvon. a hivatásforgalomban nem jelenti azt, hog) hatásai a fővárosban I A főváros és környéke közlekedésfejlesztési terve a település- az időszak első felében módosul a felhalmozás javára (az 9éPkocsi ellátottság t politikai és várospolitikai — fejlesztési terveken, célkitűzéseken, 1985-ig terjedő részidőszakban eléri a 30-31 %-ot). valamint az utazási igények távlati előrebecslésén alapul. Fel- Ez az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos beruházások szeA motorizáció zavarl adata — a várospolitikai céloknak és az integrált fővárosi közle- repének növekedését is jelenti. Az imrastruktura fejlesztésével tekintettel erre hoQ j 1 edéspolitikának megfelelően — az összefüggések feltárásával kapcsolatos ráfordítások az 1966-68 évihez képest a tervidőszak tényező, amely azt K rögzíteni a fejlesztés komplex ágazati feladatait és a feltételeket, végére 3,6-5,8-szeres növekedést érnek el, a nemzeti jövedelem , , társadalmi-politikai k növekedési ütemének megfelelően. A közlekedési igények alakulását alapvetően meghatározza a élesen jelentkezik. E; népgazdaság fejlesztésének hosszútávú tervkoncepciója, az élet- A népgazdaság egészének fejlődése a szállítási és hírközlési térbe helyezi a fővá színvonal növekedése, a felhalmozás és fogyasztás arányának szükségletek és a társadalmi mozgásigények növekedését vonja szükségleteit alapulvé\ alakulása, az infrastruktúra fejlesztésének lehetősége. Ugyancsak maga után. A várható fejlődésre jellemző, hogy az 1970. évi meghatározóak a közlekedési igények alakulása szempontjából bázison számítva a személyszállítási teljesítmények 2,5-2,8a településpolitikai elképzelések, a budapesti agglomeráció tele- szeresére, az áruszállítási teljesítmények 2,6-3!-szeresére A fejlesztési tervet ké pülésszerkezetének távlati fejlesztése. A közlekedési igények növekszenek az ezredfordulóig. a népgazdasági terv alakulását közvetlenül a főváros és környéke várható lakos- meghatározó motoriz száma, a lakosszám és a munkahelyek területi megoszlása, A fejlesztések megvalósításához alapfeltétel, hogy a szállítás meg. Ennek megfek A motorizáció növekedése, valamint a fajlagos (egy főre ve- hírközlés részaránya a beruházásokból — a növekvő nemzeti a következő ütemeket t(tett) utazási igények alakulása határozza meg. jövedelem és felhalmozási alap mellett - átlagosan 11-13 % |. ütem 1990 (a hoss A főváros és környéke közlekedésfejlesztési tervének kapcso- között legyen. II. ütem kb. 2010 i lódnia kell az országos és nemzetközi közlekedési hálózat-fej- éréséne lesztési tervekhez A közlekedési munkamegosztás alakulására áruszállításban a ... . .. .... . közúti közlekedés részarányának emelkedése, a személyszállíAz igények kielégítése során a település- és várospolitikái célokat „ . . ..... .... .,,, . ... tásban pedig az egyéni közlekedés további térhódítása lesz messzemenően figyelembe vettük a szükséges hálózat, létesítmény, jármű és üzemfejlesztési feladatok rögzítésénél. jellemző. A közlekedési és fejlesztési igények várható alakulását az azt — m to ■ f— , , , A népgazdaság és a közlekedés hosszútávú tervei alapvetően J 11 IVI meghatározó tényezők elemzésén keresztül fogalmaztuk meg. ítoIbbI meghatározzák Budapest általános és közlekedésfejlesztési , terveinek kialakítását, ugyanakkor a főváros fejlődésének alakú- ORSZAC , , r lása jelentősen hat az ország fejlődésére. Az ezredfordulón mm 1. HOSSZUTÁVU Budapest lakosszáma 2,15 millió főre, a fővárosi agglomerá- KOZLEh .. , cióé pedig 2,65 millió főre növekszik, ami az ossznépesség KOZLEKEDESFEJLESZ- FEJLES1 9 "|"£§| TERVEK A fŐvár0S közlekedésfejlesztése csak az országos közlekedésr fejlesztéssel összehangoltan oldható meg. Az országos szűk1 /SOQ7pp| ségletek hatékony teljesítésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő budapesti fejlődés. A főváros kiemelt jelentőségét A főváros köziekedé a fejlesztési lehetőségek biztosításánál figyelembe kell venni. ségű az országos közi h A hosszútávú előrebecslés szerint az ezredfordulóig a nemzeti lesztése, amely a va: jövedelem átlagos évi növekedése 3,5-5,5 % között irányozható A városfejlesztési tervekkel való szükségszerűen összehangolt sítését és villamosítás elő. A felhalmozás és fogyasztás részaránya a jelenlegihez képest közlekedésfejlesztés egyben azt jelenti, hogy a városfejlesztési pálya-hálózatkiépítés . w " " ........ ^^— | Í-------ffi m : f“ "■’ — ^mrnrnm' '
