1978. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

341

I

Y . ■ ■ ■ ——---. ---- | r

■ H3

* & Végül a két kérdéssel kapcsolatban, amit felvetettem:

Megint mondom, hogy tapasztalataim nem eléggé széleskörűek, nem merem nagy biztonsággal mondani azt, amit mondok, de azért úgy tudom, hogy tulajdonképpen a gimnáziumok kerületi irányitásából,azon túl, hogy a kerületek igy szivesebben áldoznak pénzt és anyagiakat a gimnáziumokra, mint egyébként, más haszon nem nagyon származott.

Te sem mondtál mást, Mezei elvtárs. Azt mondtad, hogy sok előnye van ós mondtad azt az egyet. Lehet , hogy ez az egy előny abban az értelemben sok, hogy sok forintot jelent. De negatívumai azonban közismertek: a szakmai irányitás meggyengülése, a munkaerővel való gazdálkodás hallatlan megnehezülése ebben a szférában, hogy a kiegyenlítődési erőfeszítések rendre meghiúsulnak, amit rendre tesz a Művelődésügyi Főosztály. Ezek közismert problémák. Nem azt mondom, hogy itt az ideje, hogy felvessük a kérdést, de ha azt mondod, hogy akkor oldódik meg, ha megcsináljuk a főváros közigazgatási reformját, akkor pár évig még nem fog megoldódni. Szerintem könnyebb megoldani az anyagi problémákat, mint az egyéb olyan problémákat, amelyek nem tisztán anyagi vonatkozásúak.

i

A másik dolog:Tudomásom szerint minden iskolatípusban, talán különösen a gimnáziumban - legalább is ezt tapasztalom - nagyon panaszkodnak az iskolavezetők azért, mert óriási terheket viselnek, ami nem segiti, hanem akadályozza őket az iskola belső életével, oktatási-nevelési folyamatával való intenzivebb foglalkozásí

ban. Ez áll. Olyan gimnáziumi vezetővel még nem találkoztam, aki e miatt állandóan ne panaszkodott volna. Sokkal találkoztam pedig, de ilyennel nem. Merem állitani, hogy itt egy egészségtelen helyzet van, mert ha egy iskola vezetése nem tudja energiája zömét, figyelJÜa ' lU

£ h