1977. december 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
236
lemondani* Éppen ebben az összetettségében reális. Ha szó esett már róla, meg kell jegyeznem, hogy a Zeneművészek Szövetségének ezt a reagálását őszintén szólva nem értem. Alihoz, hogy kifejezésre juttassa azt, hogy elégedetlen a Fővárosi Tanácsnak ezirányú tevékenységével, természetesen a szövetségnek joga van. Úgy érzem, ahhoz nincs joga éppen a szövetségnek, hogy egyet nem értését, elégedetlenségét ne fejtse ki olyan alaposan, körültekintően, mint ahogy az anyag szembenéz a zenei művelődés helyzetével. Egy dologra szeretném felhivni a figyelmet, mert > úgy érzem, hogy a fővárosi zenei élet sok kérdése Í3 ide csatlakoztatható, nevezetesen arra, hogy a Kultúrális Minisztérium megindult és intenziven folyik a művészek oktatásának távlati tervezése és ezen belül a zeneoktatás távlati tervezése. A minisztérium irányelveket adott ki. Most már az egyes intézmények dolgozzák ki a maguk elképzeléseit és miután a távlati tervezés kötelessége a minisztériumnak, mondjuk meg őszintén, hogy egyszersmind arra is ürügy, hogy a zenei élet előtt álló konkrét nehézségeket ne alkalomszerűen, panaszként vessük fel, hanem a távlati tervezésbe beépítsük. Abban állapodtunk meg, hogy a reálisan felfogott igényeket beépítjük és az egész ütemezését attól lehet függővé tenni,- ahogy mondani szokás - hogy a népgazdaság teherbíró képessége hogyan alakul. Tehát nagyon fontos, hogy ebbe a munkába a Fővárosi Tanács a maga tapasztalatával, irányítási lehetőségével megfelelő módon, intenziven bekapcsolódjék. A minisztérium ezt biztositani is fogja. Azért utalok erre, mert ezzel nagyon sok kérdés szorosan r összefügg, Mezei elvtárs is reagált erre. Igen is, az oktatás! _______________________ H • I- 44 -
