1977. december 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

186

r . dr. Vincze Lukács: Egy kérdésem van. A Tájókoz- 1 tató 3. oldalán alulról a harmadik bekezdés azt irja, hogy a tulajdonjog átruházása esetén közeli hozzátartozó javára, cse­re, illetőleg tartási szerződés esetén használatbavételi dijat nem kell fizetni. Elegendő-e az a kifejezés, hogy "közeli hoz- zátartózó"? Nem okoz ez majd a gyakorlatban gondot? Nem volna-e jobb körülhatárolni a "közeli hozzátartozó" körét? dr. Radinszky Dóz3ef: Amikor valaki a szövet­kezetbe belép, akkor vizsgálják, hogy nem áll-e tulajdonszerzé­si korlátozás alatt? Mert a szövegben azt látom, hogy egyeden­ként nem kell vizsgálni. .......... .................................. A másik: A múltkor tárgyaltuk a lakásgazdálkodással kap­csolatos 1978. évi elképzeléseket, és abban az anyagban volt egy olyan kitétel, hogy ha valaki felajánl tanácsi lakást, ak­kor kaphat szövetkezeti, vagy OTP lakást. Itt nem kellene ezt valamilyen formában jelezni? Mert ismétlem, a múltkori elképze­lésben volt egy olyan, hogy ha valaki tanácsi lakását leadja, akkor OTP öröklakást vásárolhat. dr. Áldor Éva: Az eredeti anyag II. fejezetének 4. oldalán szó van arról, hogy a kedvezményezetteket az illeté­kes kerületi tanács értesiti. Ha már egyszer a III. kerületi Tanács műszaki osztálya dönt, akkor mi szükség van arra, hogy "az illetékes kerületi tanács" utján történjék a kedvezménye­zettek értesítése. Elnök : Én a következőt kérdezném meg: Rendezve van-e a Tájékoztató jogi szempontból is? A bennefoglaltak jogilag i3 ! I

Next

/
Thumbnails
Contents