1977. május 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
112
r ——————— ' ’ — - 1 1 ■ 'W 1 " V W —--ft- 3 A pótlólagos eszköz.iuttatásnak a gazdálkodásban a vizsgált időszak alatt is jelentős szerepe volt. A pótelőirányzatok zömmel központi kezdeményezás alapján kerültek engedélyezésre, azok juttatása általában kellően előkészített és megalapozott volt. A pótelőirányzatok döntő hányada megfelelő időben az intézmények rendelkezésére állt. Körültekintőbb tervezéssel azonban a pótelőirányzatok egy jelentős része elkerülhető lett volna. A pótlólagos eszközjuttatások céljellegüek voltak, döntően az intézményi eszközellátottsági szint javítását és a nagyobb karbantartási munkál® elvégeztet ás őt segítették elő. A pótelőirányzat engedélyezésekkel kapcsolatban negatív példaként kell megemlíteni, hogy pl, a XIV. „őrületben több osötben nem volt egyértelműen megállapítható a pótelőirányzat engedélyezés jogcíme. A pótelőirányzatokra vonatkozó intézményi igények, megalapozott kérelmek is hiányoztak. U£yanp2 volt tapasztalható a központi kezelésű művelődésügyi intézmények egy részénél is. A jelentős vo- ldroenü, 2oo~25o ezer íc—os szakmai eszközök beszerzésére szolgáló pótelőirányzatok részletezése nem volt megfelelő, igy a célszerinti felhasználást ellenőrizni nem lehetett, ugyanakkor az irányitó szerv sem számoltatta el az intézményeket a felhasználásról. Az intézmények a pótelőirányzatokat általában cél- és rendeltetésszerűen használták fel. Néhány esetben azonban az engedélyezettől eltérő célú beszerzést állapított meg a revízió. Pl. a Fővárosi János Kórházban a textília beszerzésére biztosított l.ooo ezer L összegű pótelőirányzatból csal: 53o ezer 11—ot fordítottak textília beszerzésre, a fennmaradó összeget má3 tételeken használtál: fel. A Fővárosi Szlávy utcai Nevelőotthon nagyértékü rádiót és hangosító berendezést, szobai szekrényeket , stb. szerzett be a mosodai gépek beszerzésére biztosított pótelőirányzatból. I j U1L I ii • i.— — ________i'
