1977. február 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
261
f '" Dr. Á 1 d o r Éva: Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Kapcsolódva az előbbi hozzászólásokhoz, úgy érzem, nem lenne lehetőség orra, hogy az egész anyag alapvetően átdolgozásra kerüljön, ügy érzem, talán, hogy az ágazati feladatoknál leirt i konkrét tényanyagot, amely az ötéves tervekre, az éves tervekre vonatkozik ós amelyek lényegében már sokszor Tanács elé kerültek, talán lehetne rövidíteni, utalva arra, hogy ezeket már hol tárI gyalta a Tanács. Ezt a felszabaduló terjedelmet fel lehetne használni az értékelésre, azoknak az értékelésére, amit Fórján elvtárs is elmondott. Nyilvánvaló az, hogy az anyagnak alapvető, szemléletbeli megváltoztatására úgy gondolom, nincs már lehetőség, annál is inkább, mert ha jól emlékszem, ennek vázlatát megtárgyalI tűk. Őszintén bevallom, hogy nem vettem észre, nem jött olyan gondolatom, hogy másként kellene csinálni. Nyilván a szerkesztők a szerint állították összo. A másik: Reischl elvtárs vetette fel, bennem k ' is felmerült, a tanácstagok munkájával kapcsolatos témát. Úgy érzem, hogy a tanácsülésen hozzá is fognak szólni. Van benne olyan mondat, amit ki kellene fejteni, magam sem értem, hogy mi van mögötte. A 6. oldal alján a tanácstagi csoportok munkájáról van szó. Benne van az, hogy a Fővárosi Tanácsnak a választókkal való kapcsolat tartását még erősíteni, szilárdítani szükséges. Megmondom őszintén, nem egészen értem, mert a tanácstagok 75 százaléka kerületi tanácstag. Talán éppen arról van szó, hogy túlságosan leragadnak kerületükben. Rettenetesen nehéz fővárosi tanácstagnak lenni. Mindnyájan tudjuk, hogy problémás a kettős leterheltség. Úgy érzem, hogy a választókkal való konkrét napi | _____________________iC- 36 -