1977. február 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

257

- 33 A bevezetőben ténylegesen átfogóbban, társadalompolitikai oldalról mint célkitűzés meghatározása volna, ós ha a főirányokat megszabná, akkor a részfeladatok a szerkezetbon már bármilyen tagoltságban kifejthető!: volnának.

Ez az amit az anyaggal kapcsolatban szándékoztam mondani.

* Mégegy kérdéstl Felmerült Fórján, majd Reischl elvtárs

felvetése után, hogy milyen felfogásban akarjuk az anyagot a Tanács elé terjeszteni. Ütköző felfogásról van ugyan szó, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ütköző felfogások kibókithe- tetlenek. A Tanács tájékoztatására megfelelően megfontolt anyag az, amely előttünk fekszik. Fórján elvtárs által megfogalmazott vezetéselméleti tudományos megalapozottságú a beszámoló igénye. Eldöntendő kérdés, hogy melyikhez nyúlunk hozzó.

Egyszer már elmondottam véleményemet. Meggyőződésem, hogy az ilyen nagy, átfogó beszámoló jelentéseknek előzetes vázlatát kellene először megtárgyalni, és úgy irányítani a beszámoló elkészítését, hogy mit vár tőlünk a VB. A probléma ti. az, hogy amikor valaki a beszámolót elindítja, akkor meghatározott felkészültséggel indul. Saját elképzelése szerint hozz^a kérdést.

Azután viszont ahányan / vagyunk, mindenki a maga felfogása szerint szeretné értelmezni az anyagot. így adódik azután az a helyzet, hogy a kész beszámolót három másik kész beszámolóvá kellene formálni, amire viszont sem idő, sem lehetőség nincsen.

A két felfogás közötti különbség: Ha Reischl elvtársnak a Tanáccsal kapcsolatban általam is megerősíthető értékítéletét vesszük alapul, akkor szerintem ez a beszámoló jelentés a célszerűbb. Ha az a célunk, hogy a Tanács koncepcionálisan tudjon Budapesttel foglalkozni, akkor mi a helyzet? Utalnék itt a

i ff i

c'''' ‘ ''''’'' jjjjjjjjj| ^ ’ ' "— ■ —y*——mw ■ —

*