1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
51
Budapest alapellátó hálózati struktúrája fokozatosan átaltecul. Ennek során az ellátottságbeli különbségek ir mindjobban kiegyenlítődnek. Az e tekintet ben kedvező fejlődj ha + órnnn n lf,,1 Pk 1< m Kil nfcafr is gyorsabb ütemben zárkóztak fel a belső városrészekhez és nemileg a korábban kialakult arányok is módosultak. a/ Kereskedelem A lakosság egészének életkörülményeit alapvetően befolyásolja a kiskereskedelmi ellátás színvonala, a hálózat történelmileg kialakult rendszerére a monocentrikus telepítés jellemző. A kereskedelmi létesítményeknek túlnyomóan a pesti városmag ad helyet. Ezért e területegység üzlethálózatának részesedési aránya magasabb, mint amit az ott lakó népesség indokol. E sulyeltolódás a nagyobb választékot biztositó vegyesiparcikk és ruházati boltok, áruházak összpontoeulásából adódik, amelyet a nappali népesség, az idegenforgalom, a vásárlási szokások egyaránt szükségessé* tesznek. A város budai oldalán a kiskereskedelmi hálózat nincs összhangban a lakosság részarányával, különösen a ruházati és választókigényes iparcikkek tekintetében. Az élei.niszerhálózat eloszlása - a lakosság települési viszonyait követve - a IV. ötéves tervidőszakban egyenletesebbé vált, jóllehet a forgalom lebonyolító képesség növelését a munkaerő problémák a korábbinál jobban nehezítették. Az élelmiszerhálózat 11,3 %-kal nőtt. Az üzletek száma viszont főleg a korszerűtlen boltok megszüntetése folytán 51o-el 3*39o-re csökkent. Kedvező viszont, az eddig kevésbé ellátott területeken is több uj élelmiszer és iparcikk bolt létesült. Jelentős az előrehaladás az intenziv fejlesztési módszerek /önkiszolgálás, gépesítés stb./ alkalmazásában. A peremkerületekben azonban a hálózat zöme még kis alapterületű, ahol a 1 ______7 Jj f -*» mmmm— \- 37 -
