1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

52

I korszerű munkászarvezóei módszerek bevezetésére kisebb a icheI tőség. De ezeken a területeken is megkezdődött a nagy alapteI rületü kereskedelmi létesitmények gyarapítása ás ezzel lehetőI vé vált az Üzlethálózat területi e 1 helyezésében áa-szerkez-etdr-I ___________-öe©BOtá^©ltét©irfejévrá~Tésgtiltségek enyhítése. A kereskedelmileg

I rosszul ellátott területeken a több mint 4o. .jórészt nag.yalapI területű u.j létesítmény különösen az élelmiszerellátásban hozott

I javulást.

I Területrészenként az élelmiszerboltok átlagos alapterülete

I következőképpen fejlődött:

I Az élelmiszerboltok átlagos

I alapterülete:

I . i-'Yo

________________1975

I belső kerületekben 98 :/ lol

| külső kerületekben 75 J lo4 ő

I budapesti átlag 83 u* lo6 :.f

I A kiskereskedelmi bolthálózat szerkezeti összetételének kedI vez6 változását jelzi, hogy az egy e gységre jutó alapterUlet

I az élelmiszerboltoknál 197o-1975 között 23 rf-rel lo6 a-re, a

ruházati ós iparcikk boltoknál 25 /-rel 126 ./-re, az áruházaknál 14oo rf-rel 433o /-re emelkedett.

A főváros kiskereskedelmi forgalma a IV. ötéves tervidőszakban folyó áron 43 %-kal 61 milliárd forintra növekedett.

Az áruforgalom szektorális alakulását nagymértékben befolyá- /

solta a nem tanácsi vállalatok, elsősorban a szövetkezetek és a tárca vállalatok tervidőszak alatti dinamikus fejlesztése és aktiv értékesítési politikája, valamint az a tényező, hogy olyan árucikkek forgalma /személygépkocsi, bútor/ növekedett jelentősen, amelyek nem, vagy csak kis mértékben tartoznak a tanácsi vállalatok profiljába.

L'fa

i—--------—J

h 7"' 1