1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

334

rj— : A mm mm » a tanácsi értékesitésü épületek tekintetében a lakásszövetke­zetek érdekeit mindhárom szavatossági jog formájában érvénye­síteni kötelezett, ezzel ellentétes egyoldalú gyakorlatot ala­kított ki a tanácsi bérlakások tekintetében. Erre vonatkozóan a jogszabály éo a szerződéses kötelezettségből fakadó kötele­zettségeinket már az előzőekben taglaltam. Más o helyzet a tanácsi értékesitésü lakások tekintetében. Itt a Polgári Törvénykönyv szabályain alapuló adás-vételi szerző­désről van szó, amely a Fodrosi Tanács és az egyes lakástulaj­donosok között jön létre, akiknek érdekeit a lakásfenntartó szövetkezetei: képviselik, A Fővárosi Tanácsot, mint eladót az adás-vételen alapuló kellék-szavatosság terheli a vevőkkel szemben. A FŐBER és a Fővárosi Tanács között létrejött megbí­zási szerződés értei? ében itt a FŐBER, a Fővárost, mint eladót terhelő szavatosság tekintetében áll helyt, erre utal a megbí­zási szerződés II/4. pontja, amely szerint a tanácsi értékesi­tésü lakások, ill. lakóépületek vonatkozásában a szavatosság­ból származó kötelezettségek teljesítése külön megbízásnak tekintendő, amelynek a FŐBER csak a vele szerződéses kapcso­latban lévő tervező, illetve kivitelező vállalatok kötelezett­ségeinek erejéig tesz eleget. Ezt okként kell értelmezni, hogy a díjtalan kijavítás kötelezettsége a FŐBER-t abban a mérték­ben terheli, amilyen mértékben a jogosultak igényeit át tudja hárítani a vállalkozóra. Ezt meghaladó igények tekintetében a megbízó áll helyt. Ugyanis az 1971-ben érvényben lépett jog­szabályok alapján^a tanácsi értékesitésü lakásokra vonatkozó­an alakult lakásfenntartó szövetkezetek és a beruházó között nincs megbízási jogviszony, csak adás-vétel. Erre mutatott rá egyértelműen a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Gazdasági Kollégiuma által hozott 445/1974.évi elvi állásfog­lalása . Úgy gondolom, ezek a jogszabályi és birósági elvi állásfoglalások megfelelően megmagyarázzák a két konstrukció közötti különbséget. Mindezek figyelembevétele mellett nem lehet elfogadni az.előter­jesztés III,pontjábon javasolt megoldás azon módozatát, amely az ——-ff -TO—TO— ' E. i _________________________________________________________________________Y_______________________________________________________________tó

Next

/
Thumbnails
Contents