1976. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
20
r- ' • ——-— ■ ' ■ ■ i ■ 1 1 ■ '*» ■ ■ »m 1 m-31./ A család harmonikus működése ma már egyre nagyobb mértékben feltételezi azoknak a gazdasági, egészségügyi, . _____________oktatási,stb. Intézményeknek a jól kiépített hálózatát, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a család napi tevékenységéhez. Ezeknek az intézményeknek a működése társadalmi érdek is, mivel társadalmi szükségleteket elégítenek ki. A családpolitika részint ezeknek az intézményeknek működtetését és fejlesztését jelenti. Az intézmények fejlesztésében; működésük módjában és abban, ahogyan az egyének, vagy csalódok özek szolgáItatásaihoz hozzájárulhatnak, mindig van - ha nem is nagymértékű - alternatívája a társadalomnak. Ezeknek az alternatíváknak egyike vagy másika eltér abban i.s, hogy hogyan hatnak a családi magatartásokra* Ezért az nz állami, törekvés, amely ezeket az intézményeket létrehozza és fenntartja, egyben befolyásolja is a családok magatartását, még akkor is, ha ez a vonatkozó döntésekben nem volt kifejezett cél. 2./ Az intézmények egy másik, az előbbitől nehezen elhatárolható csoportjánál olyan intézményekről, vagy intézkedésekből van sz . ahcl a cél eleve a.z, hogy a családi magatartásokat valamilyen szükséges változás© ösztönözzük. Ezeknek a családpolitika fogalomkörébe történő utalása teljesen nyilvánvaló, hiszen alanya a család. Maga az intézmény pedig kimondottan a politikailag megfogalmazott célok és döntések realizálását szolgálja. Az előbbi két: csoport nehezen határolható ol egymástól, már csak azért sem, mert ugyanaz az intézmény körülményektől és a konkrét megoldási módoktól függően kerülhet egyik, vagy másik csoportba, vagy éppen egyidejűleg mindkettőbe is tartozhat. Ilyen pl. a lakáselosztás rendszere, vagy a gyermekintézmények, stb. Amíg egyszerűen arra törekszünk, hogy "minden család, aki ezt igényli, önálló lakáshoz juthasson", ahogyan a XI, kongresszus megfogalmazta, addig az J 2o _ ......_. !- J
