1976. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
21
-4olső csoportba sorol.hatjuk az ennek megfelelő lakásépitési és Inkásolosztási rendszert. Amint a 'gyermekek számától függő preferenciát alkalmazunk az ol .Oltásban, például úgy , hogy három gyermek e se te~n a 1 ő u b r girerzzu k a lakó a igény 0 le—:—*--------kielégítését, akkor igy már a második csoportba tartozik, mert nyilvánvaló célja a három gyermekes családmodell gyakoriságának ösztönzése. 3./ Az első két csoport elhatárolásának tulajdonképpen nincs mindig jelentősége. Annál fontosabb viszont az, hogy elkülönítsük ettől azt a harmadik csoportot, amelynek nem alapfeladata, hogy a család védelmét szolgálja; nem is az, hogy a családi magatartást befolyásolja, hanem az, hegy az egyébként ma. is családi feladatokat jelentő tevékenységet átvállalja, mivel erre valamilyen ok miatt a család nem alkalmas* Ebben a harmadik csoportban oly-ni intézményi megoldásokról van szó, ahol vagy nincsen család, vagy van, de adott feladatot nera tudja ellátni még akkor sem, ha ahhoz társadalmi-intézményi segitséget kap. Ilyen például a gyermekek állami gondozásba vétele, az időskorúak szociális otthonba történő elhelyezése, a fiatalvagy gyermekkorú bűnözők utógondozása* "UgyanilycTT-termrá szetünok tekinthető a fogyatékos gyermekeket befogadó intézmények hálózata Í3. Az ok, amelyek miatt nem a családot próbáljuk alkalmassá tenni a feladat elvégzésére, illetve nem a család mellett működő intézményi megoldásokra törekszünk, hanem arra, hogy a család helyett léptessük be a.z intézményeket, nagyon különbözők lehetnek. Egészen más okok miatt kerül például intézetbe a súlyos értelmi fogyatékos gyermek, a má3 miatt a szülők magatartása által veszélyeztetett gyermek. Közös vonása mégis az a kettőnek, hogy eleve a családból kiemelést alkalmaz ott, ahol normál esetekben a C3a.lád messze optimálisabb megoldásokat adhatna* !! ,!=------------------------------——_l to—— . ■ " ,U ff '• --W-
