1976. november 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

257

éa kisebb mértékben nagy közlekedési beruházásokról van szó.

Van tehát egy objektiv feladatnövekedés, amely abból áll, hogy megnövekedtek a budapesti lakásépitési, köz- müvesitósi stb. feladatok. Ezeknek az előkészitése, szervezése, a hatósági feladatok zöme a műszaki osztályok nyakában csapódik le. A tanács ötödik ötéves tervének a fejlesztési feladataiból ez a 3 szektor - lakás, közlekedés és közmű - a fejlesztési alap 75-80 %-át foglalja magában, vagy móg annál is többet.

Ugyanakkor e megnövekedett feladatok ellátására a kerületekben a műszaki apparátus aránya 10 % a kerületi összlét számból. Nem akarom azt mondani, hogy itt matematikailag pontos arányosság legyen, de hogy baj van az aránnyal - tehát a megnövekedett feladatokhoz képest ez a létszámarány kicsi -, az biztos.

A másik tényező, amely a feladatok növekedését elősegítette, a feladatok decentralizálása. Ebben jócskán benne vannak a tárcák is. Van egy harmadik faktor: a központi ► szakigazgatási szervek is jócskán leadtak.

Ez a három együttesen eredményezte azt, hogy nem véletlen az a helyzet, amely a kerületi apparátusokban van. Ebből a 3 faktorból fakadóan hallatlanul nagy a nyomós, nem megfelelők a feltételek. Egy darabig birják az emberek a nyomást, utána elmennek.

Szeretném felhivni a figyelmet arra, hogy a tanácsi ügyinétásésen belül a műszaki ügyintézés egy eltérő ügyI

intézési fajta. Amig az oktatásnál, a kereskedelemnél vagy a gyámügyeknél ismerjük az ügyintézési tartalmat, addig az é- pitkezésnél tartalmában ez másképp néz ki. Egy 100 milliós

ii te i ■

/ J 1- 38 - ----------------