1976. október 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

5

r

^————————to—to . . ■ «■ I ■ . mi I ■ II ww _ —- 2 ben nem annyira az idealista hatások erejére utalnak, mint inkább arra, hogy szokatlan számukra az általános, elvont kérdésfeltevés. Tanulmányaik és személyes, köznapi tapasztalataik is a konkrétumokhoz kötik őket, a filozófiai általánositás azonban jellegében eltér ettől a megszokottól - ezért elbizonytalanodnak.

Bár a konkrét természeti jelenségek materialista jellegű magyarázata lényegében egyértelmű számukra - e materializmus jobbára mechanisztikus. Az anyag mozgásszintjeinek kölcsönhatása, a természeti jelenségek kölcsönös meghatározottsága, általában a dialektikus látásmód - nehezebben belátható számukra.

Közrejátszik ebben az, hogy az egységes természeti világot a régi hagyományként örökölt iskolai tantárgyi rendszer nem tudja eléggé egybe fogotton bemutatni, hanem csak elszigetelt "szempontok" szerint.

Ráadásul az egyes tárgyak tanulmányi anyaga is eléggé egyeztetetlon - oz anyagfogalom lényeges kérdésében pedig még ellentmondó is. Mindezeken túl megtalálható a tanárok egy részének módszertani, szaktudományi elmaradása is. Voltaképpen tehát azt mondhatjuk, hogy az általánosan pozitiv kép mégis meglévő negatívumai as oktatáson bulüli eredetűek, s nem társadalmi külső hatásra jöttek létre.

A diákok társadalomszcmléleto sokkal több tényező hutására alakul,mint természetszemléletük. Itt oz iskolai tanulmányok és nevelő munka mellett nogy erővel hatnak környezeti élmények, tapasztalatok, eszmei hatások.

y Lényegében természetes, magától értetődő közeg számukra hazánk szocialista társadalmi rendje. Többségük egészséges erkölcsi érzékkel és szemlélettel tekinti magáénak társadalmunk olyan alapvető tényeit,mint a termelési eszközök köztulaj dóra; a törvény előtti egyenlőség; a szocialista elosztási viszonyok; a társadalmi osztályok és rétegek közeledése; a szociálpolitikai és egészségügyi gondoskodás; a művelődés széleskörű lehetőségei, stb. Noha személyes tapasztalataik a felszabadulás előtti Magyarország társadalmi állapotairól nem lehetnek, s a kapitalista országok társadalmáról nyert közvetlen vagy közvetett felszines benyomásaik gyakran zavarosak, - a maguk társadalmi eszményeit szembeállítják a kapitalizmus embertelen, számukra idegen világával. Ezek az eszmények lényegüket tekintve tükrözik a szocializmus törekvéseit.

14o5/csi

[__ ^ — _Jj