1976. április 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

267

n

tervjavaslatban messzemenően tükröződnek azok a népgazdasági cél ki tűr. esek, amelyek a Tervtörvényben én annak különböző dokumentumaiban megtalálhatok, ezért egyetértünk a tervien foglalt koncepcionális irányvonallal és azokkal a főbb fejlesztési célkitűzésekkel, amelyeket a terv tartalmaz. Azt is egyértelműén meg. lehet állapítani, hogy a Fővárosi Tanuco tervező apparátusa és a különböző minisztériumok közötti több éves o- gyüttmÜködés azt eredményezte, hogy nincs érdemi vita a Tervhivatal és a Fővárosi Tanács között.

Szeretnék néhány kérdést hangsúlyozni. Az első i fővárosi terv mérete és népgazdasági összefüggése. Mint ahogy Köböl elvtárs beszámolójában elhangzott - és több beszámoló is hangsúlyozta -, méreteiben mi is grandiózusnak: érezzük, a főváros ötödik ötéves fejlesztési elképzelését. Ezt reprezentálja az, hogy ez a 96 milliárd forintos ötödik ötéves tervi népgazdasági lehetőségeknek több mint 10 %-a, az össztanácsi lehetőségeknek. pedig megközelítően 40 %-a.

Úgy látjuk, hogy ez a fejlesztési célkitűzés, ez k a nagymértékű fejlesztési előirányzat olyan minőségű fejlesztést is lehetővé tesz, amelyre a korábbi időszakokban nem került sor. Ez olyan konzekvenciával jár, hogy megnőtt a népgazdaság egyensúlyi kérdéséinél a keretén belül a főváros jelentősége. A fővárosi célkitűzések teljesülése tehát egyre erőteljesebben a népgazdaság egyensúlyi céljainak a pontosabb megha- tározójóvá vélik. Ezt reprezentálja, hogy külbönöző felső szintű gazdaságpolitikai kérdések a közelmúltban az ÁT.B és a Minisztertanács elé kerültek, s oda fognak kerülni a közeljövőben is.

legyen szabad ezzel kapcsolatban - nem a teljesség igényével - néhány konzekvenciára felhívom a figyelmet!

Li 10 ,1- 23 -