1976. április 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

268

r ... n Úgy érzem, hogy a további magatartás szempontjából nagyon fon­tos lehet as, hogy nem lesz indokolt további < zközö szor- • Ina zása, további fejlesztési feladatoknak, a tervbe való beál­lítása. A fő erőt ma - s ez az intézkedési terv nagyon sok pont­onból tükröződi! - a végrehajtás megszervezése jelenti. Nagyon nyomatékosan hangsúlyozni kell a végrehajtással szoros össze­függésben az éves tervei: jelentőségét. Úgy véljük, hogy a gondoknak és az előrehaladás­nak az érdemi felülvizsgálata, szómba vétele, amely a korábbi, két évvel ezelőtti gyakorlatnak megfelelően ritkábban történt meg, most fokozottabban, félévenként szükséges. Ezt mindeneke­lőtt az éves tervezés keretében a teljeskörüségre törekedve kell megtenni annak érdekében, hogy a tanácsol: és a központi szervek egyidejűleg tudják megtenni azokat az operatív intéz­kedéseket, amelyek a maradéktalan egyensúly és a végrehajtás biztonsága érdekében fontosak. Es az első ilyen kérdés, amellyel kapcsolatban a konzekvenciát Összefoglalva úgy vonom le, hogy ma a lakossá­gi igények kielégítése terén nem az anyagi eszközöl, jelentenek gátat, hanem a végrehajtás eszközei tekintetében most erőnk megfeszített állapotában vagyunk, tehát a további anyagi esz­közök forszirozásóval veszélyeztethetjük a tervben már elhatá­rozott, a lakosság alapvető igényét szolgáló célok mogvalósítá­sát . i A másik gondolatkör a tanácsi és a területi ter­vek kapcsolata. Ezt abban az összefüggésben szeretném hangsú­lyozni - amit itt már több felszólaló is hangoztatott hogy a végrehajtás megvalósitása alapvető feltételének érezzük a tanácsi és a területi szervek kapcsolatát, a két alapvető e- gyensúlyi kérdésnek pedig a munkaerő ós az építőipari háttér || ' [ f |-------- — 1 ■ 'i ■ m ' ■

Next

/
Thumbnails
Contents