1976. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

91

______________________ ^-—. ■ W 0*--' "" ~,r

r i

5.

dése például beszél 56 ezer tanulóról, a mellékletben ugyanakkor 61 013 tanulóról van szó. De ugyancsak eltérés van az intézmények számában is: 143 van a szövegben, 130 a mellékletben. Az 5. oldalon az általános iskolát végzettel: száma a szöveg szerint ennyi meg ennyi, a mellékletben csaknem a fele.

A 7. oldal negyedik bekezdésében hasonló kérdés merül fel, amikor a képzésről beszél. A kereskedelem terület'n - mondotta Mezei elvtárs, hogy irányszámként kell elfogadnunk - nagy stagnálást mutat a szám, mert gyakorlatilag 1974-75-höz képest azonos szinten marad, stagnál, a növekedés mindössze 9 f'őyl. Figyelembe véve még a kereskedelemben dolgozók arányát is, ez a szám nagyon alacsony.

Mi tehát a számokban való eltérés oka?

F a j k o s Aladárné dr: Egy kérdésem volna. A 7. oldal harmadik bekezdése éis az utolsó bajusz ellentmondásban van egymással.

Arról van szó, hogy csökkenteni kivanják a divatos szakmákra jelentkezőket, a nehezen beiskolázható szakmák javára vinni a felesleg létszámot, ugyanakkor az utolsó bajuszban azt mondják, hogy a nehezen beiskolázható, de népgazdaságilag fontos szakmákban a tanulói létszá- mot a jelenlegi szinten kívánják tartani. Nem mond ez ellent egymásnak?

Baranyai György: Az 1. számú melléklet azt tanúsítja az 1974. évi adatok szerint, hogy a tanulók száma és az intézetnél foglalkoztatott összes munkaerők száma úgy alakul, hogy durván számítva tíz tanulóra jut egy foglalkoztatott. Illetőleg egy tanulócsoportra három foglalkoztatott. Szeretném, ha minősitené Mezei elvtárs, hogy ez elegendő-e, sok-e, vagy kevés.

K u c z m a n János: A szakmunkásképzés során hányadik év- tői kezdve vannak bekapcsolva a tanulók a közvetlen termelési egységekbe, tehát a vendéglátóiparba és más különböző szakmákba, az üzemek munkájába? Milyen mértékben vannak bekapcsolva és hányadik évtől?

I [te-------- _j