1975. december 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

144

P

dezését. Itt vaunak színházaink igazgatói, ők tudják, hogy ez sok zavart okoz. Ez ellentétes intézkedésekre vezet, mert - pláne kényes kérdésekben - előfordul, hogy ugyanazt a kérést a. minisztériumba is és hozzánk is megküldik, és azt a választ fogadják el mércének, amelyik számukra kedvezőbb. Ez teljesen természetes. Ilyen konkrét eset már előfordult.

Szóval azért van szükség az ogyüttmüködési me/- állapodéul , hogy érvényesíthessük a minisztérium ágazati irányítását, érvényesíthessük saját feűslosBégünket. Ez színházaink részére is megnyugtató. Közvetlenül jelentést kérnek a szinhá* zaktól, például egy ugyanolyan témában, mint amilyent mi is

vizsgálunk. Kiderül, iiogy kettes vizsgálják például a szinházak

%

közművelődési tevékenységét. Ez nyilvánvalóan duplázást jelent.

Egyszerűbb, hu rajtunk keresztül kérik. Ebben a mi véleményünk is benne lehet, talán azt is lehet érvényesíteni.

Példákat mondtam el, olyan dolgokat, amelyek rendezésre érettek. Meggyőződésem, hogy rendezésre kerülnek. Elnézést kérek Békési Elvtárotól, ha úgy tűnik, mintha nem pontosan válaszolnék, de szeretnék egy kicsit szélesebb körben

*

válaszolni.

tó Mi azért mondtunk és mondunk számokat, mert ez

valójában válasz arra a kérdésre, hogy válságban van-e a szinház. Kapjon sokan fogalmaznak igy. Kern névtelen fogalmazásról van szó. Ezek a megjegyzések a szinházi kritikára vonatkoznak.

«

Arra a szinházi kritikára, amely a különböző szakmai folyéira«k

*

,v tokban - de napilapjainkban ia - megjelenik.

\ Sokan szeretik azt a kitételt használni, hogy megint a szinházak válságáról van szó. -Mondhatnám szinházi kriti- ró kusok nevét is, de nem tartom érdemesnek. Hivatkozhatnék Mihályi vagy Ungvári cikkeire, akik különösen hangsúlyozzák a buda; jj

b_--------