1975. augusztus 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

232

--------------------,---------—rro—i i —-—■■ i ■ n ■ - w ,j^_

! |-------------- 51 !

Évente milliókba kerül, ez teljesen nyilvánvaló. Szeretném megkérdezni, hogy ez most hogyan van. Elvtérsak, engem nem nyugtat meg az, amit Gáspár elvt'rs mond, sőt nyugtalanít, udniilliic ebben a .ondolatmenelben a lakosság nem számit, gy olokkos lakás költség minimum százezer forinttal, ae még többel alacsonyabb, mint a paneles építkezés, most tessék megmondani, vajon mindég,,-a annak a Kis János fizikai dolgozónak vagy tisztviselőnek, hogy egy 35 négyzetméteres lakásért 550 000 vagy 500‘GGQ forintot fizet? Nem értem, hogy olyan küny- nyedén lemondunk arról, hogy most nem lesz oloitkos, parapet futásés lakás, lemondunk az illetők zsebére és az állam zsebére. Az a lakás igy sokkal, de sokkal drágább lesz és az állam terhére akarjuk tulajdonképpen a fűtést megoldani. Hogyan van ez? Nem világos a oolog, mert nem pontos, amit Gáspár elv- társ elmond, „uinak, hogy a XVIII. kerüleu»wr inem építette meg a szövetkezet a lakásokat, az a finanszirozési rendszer volt az oka, hogy nem kaphatott a szövetkezet egy fillér előleget sem. Évekig az volt érvényben, hogy csak akkor lehet fizetni, ha az alapozás készen van. Ez egy szegény szövetkezet, amelynem nem voltak milliói, amelyeket belefektessen alapozási költ égerbe azzal, hogy eg szer majd visszakapja, ha az alapozás megtörtént. Kz volt az alapvető problámn. A BUVÁTI, mint amely a beruházást vállalta, bőségesen ludas benne, mert ezt az ügyet nem intézte tisztességesen, sz egy olyan beruházás lett volna, ahol a hUV<TI vállalta egy szemályben a tervezési és a beruházási feladatokat, de nem csinálták.

Vállalták, de nem csinálták. A szövetkezetek mindenkinek a

Lr J