1974. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
408
- 24 Ennek a szakértői testületnek a véleménye irányadó lenne az államigazgatási és a birói szervek teljes mérlegelése alapjan. Amit Patkós elvtárs felvetett, pillanatnyílagán a jogszabály lehetőséget biztosit az irányárak túllépésére, ez a szakértői bizottságnál nem lehetséges. A felajánlásnál lehetséges, de ezekben az esetekben, ezekhez a kivételekhez a fel - gyeletet gyakorló szervnek az engedélye volna szükséges. Azt hiszem, hogy ilyen nagyméretű kisajátítások mellett rendkivül bürokratikus dolog; volna minden esetben szaladni a felügyeleti szervhez engedélyt kérni az irányárak vonatkozásában. Túl kell tt lépni ezeken a jogi kötöttségeken, a jogszabályt módosítani kell 1 megnyugtatóan, mert 5 év/e viosza-visszatérő probléma és tulajdonképpen megnyugtatóan nincsen rendezve maga a kártalanítás som. Az államigazgatás területén az arfbelyzet, nem várható el valóban, nincs is felhatalmazva az államigazgatás dolgozója arra, hogy amikor egy telepszerű lakásépítkezés kisajátítása folyik, hogy jo emberrel leálljon egyezkedni, alkudozni és ft az egyikkel igy, a másikkal pedig úgy állapodjon meg. Ez döntőHrSrfr ■en problémaként jelentkezik. A bírósági gyakorlatban problémaként jelentkezik, más a szemlélet. Vegyük a forintértéket. Ha valaki egy telket megvesz forgalmi értéken, úgy, ahogy látja, veszi meg. A birói gyakorlatban nem igy kerül értékelésre, ha- ^ nem a telek forgalmi értéke, utána a kerités külön felértékelve és a zöldnövény külön. Ha felépítményes ingatlanról van szó, olyasmi van, ha lakott felépítmény van, annak forgalmi értéke 5o százalékos vagy annál alacsonyabb. Ugyanakkor, ha nem vesz- szük figyelembe és a műszaki érték alapján intézzük, akkor arról l. o\ . , to— "" 11 ■ ' ' ■" ■ > ' » w W ■
