1974. október 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

620

r i- 3 ­Jelen tervet, mint fő létesítményt, műszakilag egyeztettük a helybiztosítás, kapcsolatok, stb. vonatkozásában az alábbi csat­lakozó térségekben tervezett beruházásokkal:- Boráros tói’ rendezése,- Nemzetközi hajóállomás Petőfi óo Szabadság hidak között /hely- biztositáa/,- az o-d közúti tengely létesítése a pesti Dunaparton,- a 3. metró vonal Kálvin téri állomása,- a 4. metró vonal Borároa téri felszini kapcsolata /helybizto­sítása/. Mindezen szempontok figyelembevétele és a különböző nyomvonal­variációk részletes elemzése ós összehasonlitása alapján úgy adódott, hogy a helyszinrajzilag legkedvezőbb, vasútüzemilég legoptimálisabb megoldást a továbbiakban részletesen bemutatás­ra kerülő javaslat jelenti. Megjegyezzük, hogy a KPM, Tanácsi Közlekedési Főosztálya a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésüzemi Tanszékének bevonásá­val megvizsgálta azt n felmerült alternatívát, amely a Csepeli hév Kálvin téri bevezetése helyett a Boráros tór és az Üllői ut között mozgójárda építését javasolta. A javaslattal kapcsolat­ban kialakult álláspont a következő:- a nagy utazási sebességet biztositó párhuzamos, illetve vál­tozó szélességű és sebességű mozgójárdák bonyolultak óa költ­' sógesek; a nálunk üzemben levő mozgólépcsőknél megszokott 0,9 m/mp, azaz 3,2 km/óra sebességű járda használata pedig az utasok nagy többségének jelentős időveszteséget okoz a meg­levő tömegközlekedési eszközök igénybevételéhez képest;- az é-d metró megnyitása után a végleges állapotban a jelen­legi felszini tömegközlekedési kapcsolatokhoz képest a java­solt mozgójárda napi 32 ezer utasnak jelentene minimális előnyt,a Kálvin térig meghosszabbított hév viszont mintegy 6^° I t -------------I i i F

Next

/
Thumbnails
Contents