1974. október 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
449
Azokról a kérdésekről, elvekről folyik vita, amelyek a tervezetben megfogalmazódtak. Egy percig sem kétséges, hogy az egészségügyi intézmény-rendszer irányításának korszerűsítésére, tökéletesítésére szükség van, mert a jelenlegi bonyolult, fa jé-része áttekinthetetlen, bizonyos elemeiben elavult és as érvényes jogforrásoknak sokszor ellentmondó a gyakorlat. Azt is hozzátenném, hogy bizonyos mértékben kilóg a tanácsi tevékenység és a tanácsi intézmények, más intézmények irányításának eddigi gyakorlatából. Különösen a tanácstörvény megjelenése óta vált nyilvánvalóvá az ellentmondásos rendszer, és ezt az ellentmondást rögzítette az 1972-ben megjelent egészségügyi törvény. Lényegében két fontos tétel egymással való szembenállásáról van szó, ame- | l.yet ma két érvényes törvény fogalmaz meg. Az egyik: hogy a tanácstörvény és végrehajtási utasítása a területi elvből indulnak ki, és igy leszegezik, hogy a lakosI ság egészségügyi alapellátásáért az adott tanácsok, az alapellátásért a területileg illetékes kerületi tanácsok felelősek nálunk, a középfokú, az az a fekvőbetegellátásért is, a kerü- tt let is tarthat fenn kórházat, a főváros is. Az egészségügyi törvény egyik fontos elve. Leszegezi, hogy az egészségügyi intézményrendszer: egy egység. Úgy is fogalmaz, hogy "az egészségügy egysége" mert a törvényben igy van, ami alatt szervezeti és funkcionális egységet értenek a szakminisztérium vezetői. Ennek megfelelően az ágazati elv elsődlegességének a talaján állnak, amikor ezt a tervezetet is megfogalmazzák, líem vitatnám és nem vonnám teljesen kétségbe ennek az elvnek szükségesI '-------------------I í I ff - 117 *
