1974. október 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
145
A nyitott rámpa vizszintea helyzetét a távlati tervekben szereplő közlekedési létesítmények helyigénye, a rámpa kezdetét pedig az a törekvés határozta meg, hogy az a park területéből a lehető legkevesebb helyet foglalja el. A vonal 250-204 m sugarú ivekkel kanyarodik a Gönczy P.u.- ban felevő végállomás irányába. A vonal kiépítési sebessége 80 km/óra, a 204 m sugaru ivekben 50 km/óra. A vonal átnézeti helyszinrajzát a 9*az.ábra tartalmazza. 1.512./ Állomások Kálvin téri végállomás /10.az.ábra/ a 3 vágányu végállo- n más 20,5 m széles, 6 rn széles közép, és 4 m széles oldnlperonnnl rendelkezik, A peronokról az utasok az állomás végéhez csatlakozó kétszintes csarnokon keresztül érik el a Kálvin téri aluljáró-rendszert ós azon keresztül a felszini tömegközlekedési eszközök megállóhelyeit, valamint a csarnokból kiinduló - nem ebben a beruházásban megvalósuló - mozgólépcsők segítségével az é-d, ill. a délbudai metró mélyúlloraásait. Az állomási peronok használható hossza 125 m. A vágányok > végét lezáró ütközőbak részére 6 ni hosszú helyet biztosítottunk. A peron magassága a sinkorona felett 40 cm. Az totó oldalperon folytatásában 120 m hosszban 160 m széles szükségleszállóhely van kiképezve, ami arra szolgál, hogy egy r esetleg meghibásodott szerelvényt követő és toló szerelvényről az utasok biztonságosan leszállhassanak. Borároa Lóri megállóhely a Petőfi Ilidtől közvetlenül délre létesül. A Főigazgatóságunk által jóváhagyott koncepció szerint a Boráros téren később sem létesül Üzemszerű visszafordulásra alkalmas közbenső állomás. Erre egyébként a távlatban tervezett közlekedési létesítmények /1.41 pont/ helyigénye miatt nincs ia lehetőség, I __________ Ifefe______ * te " !i'- 15 -
