1974. október 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

133

r i } \ _ 3 „ ff Jelen tervet, mint fő létesítményt, műszakilag egyeztettük a helybiztosítás, kapcsolatok, stb. vonatkozásában az alábbi csat­lakozó térségekben tervezett beruházásokkal: p- Borároa tór rendezése,- Nemzetközi hajóállomás Petőfi és üzabadaág hidak között /hely- biztoüitás/,- az é-d közúti tengely léteaitéae n pesti Duuaparton,- a 3. metró vonal Kálvin téri állomása, | - a 4. metró vonal Boráron téri felszini kapcsolata /helybizto­te* sitása/, Mindozon szempontok figyelembevétele óa a különböző nyomvonal­variációk réazletea elemzése 6a üoozaliaaonlitáoa alapján úgy adódott, hogy a lielyazinrajzilag legkedvezőbb, vaautüzemileg legoptimálisabb megoldást a továbbiakban részleteaen bemutatás­ra kerülő javaslat jelenti. Megjegyezzük, hogy a KPM. Tanácsi líözlekedéai Főosztálya a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésüzemi Tanszékének bevonásá- [ val megvizsgálta azt a felmerült alternatívát, amely a Csepeli te hév Kálvin téri bevezetése helyett a Boi'úroa tér éa az Üllői ut között mozgójárda építését javasolta. A javaslattal kapcaolat­te, bán kialakult álláspont a következő:- a nagy utazási sebességet biztositó párhuzamos, illetve vál­ti tozó szélességű és sebességű mozgójárdák bonyolultak óa költ­ségesek; a nálunk üzemben levő mozgólépcsőknél megszokott 0,9 m/mp, azaz 3,2 km/óra sebességű járda használata pedig az utasok nagy többségének jolentőo időveszteséget okoz a meg­levő tömegközlekedési eszközök igénybevételéhez képest;- az é-d metró megnyitása után a végleges állapotban a jelen- logi felszíni tömegközlekedési kapcsolatokhoz képest a java­solt mozgójárda napi 32 ezer utasnak jelentene minimális ‘ \ előnyt,a Kálvin térig meghosszabbított hév viszont mintegy i i-----------------------------------i i

Next

/
Thumbnails
Contents