1974. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

202

ti a dolgozók között cigányoknak is megoldja a lakáskérdését. Sőt, ha ez egy-egy putri bontásával jár, megoldódik ez a kérdés is. Legfontosabb ez ónban, és a legdöntőbbnek az ovodai és az oktatási helyzetet tartom. A becsült ovodakoru gyer­i mekek közül C3ak 2o-25 százalék az, amely óvodában van a cigány- gyerekek közül, vagy budapesti szinten,i)a mindent, a fentebbieket is beleszámítom, akkor vagyok 55 százaléknál, ha leveszem, gya­korlatilag 55 százalék alatt van az iskolában szereplő gyermekek száma. A kötelező iskolaszámot elvégző csak 2o százalék ebben. Itt jeleznék olyan dolgot, amit az előbbi napirendhez szeptnék mondani.Vannak nekünk nagyon jé határozata­ink, pl. az iskolakötelezettség, de nem tudjuk végrehajtani. Ho­gyan tudjuk végrehajtani ezt a cigányság vonatkoráéban? Mégis csak ki-s hatásfok, hogy törvényben előirt, nem fővárosi rende­letben, hanem állami törvényben előirt iskolakötelezettség van, és azt a fővárosban 2o százalékában tudjuk teljesíteni. Itt va­lamilyen végrehajtó hatalmi problémával állunk szemben, ami azt jelenti, hogy lehetnek szép törvényeink, lehetnek jó határozata­ink, ha azokat a gyakorlatban nem tudjuk végrehajtani. Tehát el­sősorban az anyagnak ott érzem egy hiányosságát, hogy mindent kezdeményezéssel akar megoldani és semmit határozottabb fellépés­sel. Persze, határozottabb fellépést nem tudok javasolni, de mégis csak rendezni kellene, mert általános problémája az egész u cigánykérdésnek. Nem tudom, hogy a felszabadulás előtt a budapes­ti gyermekeknek hány százaléka végezte el az iskolát, de nem hi­! j ■ i JL , . I I

Next

/
Thumbnails
Contents