1974. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
203
r- — I - 48 - ^ özein, hogy sokkal rosszabb volt a 2o százaléknál. Ezek csak becsült számok, az effektiv lehet ennél rosszabb is. Azzal egyetértek, hogy mindent igyekezzünk megoldani, hogy az étkezés az iskolákban legyen. Nem is az étkezésre helyezném a fő- sulyt, hanem arra, hogy napközisek legyenek. Tehát, hogy a cigánygyermek, aki számára nincs biztosítva a tanulási lehetőség, az a napját töltse az iskolában. Nincs megfelelő lakás, koldulni, lopni küldik el. Töltse az időt a gyermek az iskolában és ne is vigye haza tanszereit, .végezze el ott a feladatát. A napközi elhelyezéssel kapcsolatban ugyanúgy, mint az ovodai egésznapos elhelyezés biztosításával valamit lehetne tenni. A döntőnek ezt látom, mert a jövő ezekeh a cigánygyermekeken áll vagy bukik. Meg kell valarait őszintén mondani. Szabolcs # megyében a mátészalkai kórház igazgató főorvosa azt a képet festette, hogy 2o gyermekből 2 nem cigány. Tehát olyan demográfiai átalakulásban van Szabolcs-megye, hogy gyakorlatilag a cigányság válik ott fő lakosszámmá, tehát nekünk számítanunk kell még bevándorlásra is, mert zömmel onnan jönnek a budapesti munkaerő- hiány miatt. Viszont Szabolcs-megye a legszaporább megye a magyar megyék között, munkaalkalommal pedig a legkevésbbé ellátott. ii Tehát itt, ha mi bármiféle változást akarunk, akkor csak a gyermekek vonatkozásában lehet elkezdeni, és minden anyagi erőnket az iskoláztatásra kell összpontosítani. El kellene érni azt, ► kényszeritsük a szülőket, hogy minden cigánygyerek iskolába kerüljön, akármilyen módszerrel, erélyesebb módszereket is el tudok képzelni és ezen gyermekek részére minddnképpen biztosítsuk 1 '0’^ -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------I
