1974. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
195
» 39 .-tó Í A VB engedélyével Kemény elvtársat, a kérdés saak- értőjét, szociológust kérem meg arra,hogy az "oláhcigány" kifejezéssel kapcsolatos kérdésre esetleg térjen ki felszólalásában. Én nem tudnék erre a kérdésre szakszerű választ adni. Hogy a lakáskérelmezők között hány a cigány? Nem tudjuk. Sajnos, a jelenlegi nyilvántartásban nincs megjelölve. Elnök : Nem is szabad. Farkasinszky Lajos: A kerületi segélyezést inkább a többi kerületek számára jó példaként szerettük volna megemlíteni, a XX. kerület példájával ösztönözve őket arra, hogy kövessék. Különböző okoknál fogva a figyelemből valamiképpen kiesett. Ami a koordináló bizottságot illeti, elkészítettük az 1974-75. évi ínad feladatokról szóló munkatervet, amelyet a bizottság elfogadott. Egyetértek Götz elvtárs javaslatával,hogy e bizottság folyamatos tevékenységének szükségességét a VB határozatban rögzítse, és h bizzon meg felelősként engem. Kemény István: Az "oláhcigány" kifejezés elfogadott a cigány-nyelvű cigányokra. A magyar anyanyelvű cigányokra a "magyar cigányok" kifejezést használjuk. Ezek a terminus technicusok, tehát a jelentés is nyugodtan használhatja e kifejezéseket. Budapesten az össz cigánylakosságnak 3o százaléka tartozik az oláhcigányok közé. Létszámuk a felméréskor, 1971-ben 3 ezer volt, azóta nyilvánvalóan növekedett. A budapesti helyzetet elsősorban az jellemzi, hogy a budapesti oláhcigányok méiyen a budapesti lakosság szinvonala alatt élnek, elfogadhatatlan lakáskörülmények között, és a budapesti lakosság életformájától nagyon elütő, idegen formában. il -te 1 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------m ■■ft—p ~— -------------------------------------5— -----------------------------mmmm*—i
