1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

40

11 Számításaink végeredinényel szerint 15 év alatt a főváros hálózatát 73,7 %-kal kell fejleszteni. Kereken j­812 ezer m alapterületigény jelentkezik, ami csak 20 %-kal kisebb, mint az 1970-ben rendelkezésre állt összes kapacitás. I [ ! 8. A hálózatszükséglet elosztásának elvei, és módszere Már többször érintettük: a főváros jelentős von­zást gyakorol az ország különböző övezeteiben élok vásárló­erejére, és a külföldi idegenforgalom jelentős hányada is Budapesten csapódik le. | A főváros kereskedelmének vonzó hatását sok ténye­ző befolyásolja. Ezek sokszor egymással ellentétes irányba hatnak. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a vonzott vásár­lóerő szerkezete is módosul, az átalakulás térben is nyomon követhető és a főváros közlekedés-rendszere által is befolyá­solt /pl. az elővárosi bevásárlóközpontok fokozódó jelentősé­gével kell számolni a jövőben/. A főváros kereskedelmi háló- zatigényénék elosztása során ezért nem hagyhattuk figyelmen kivül a vonzott vásárlóerő lekötéséhez szükséges kapacitások I területi elhelyezkedését. Ebből következően: mielőtt a főváros népességét közvetlenül szolgáló hálózatigény forgalmi körzetek­be bontottuk volna, a vonzott forgalomhoz tapadó kapacitáshá­i nyadot a teljes hálózatszükségletből levontuk, mert más elvek szerint jelöljük ki célszerű telepitési körzetüket, mint a fennmaradó hányadot. A vonzott forgalom hálózatigényét részben az elté­rő forgalom összetétel, részben a vidéki-külföldi vásárlók áramlási irányai miatt néhány olyan körzetbe koncentráljuk, 1 ahol feltehetően a beáramló vásárlóerő sűrűsödik. Mig a buda­pestieknél a munkahely-lakóhely reláció szerepe a meghatározó a bevásárlóhely kiválasztásában, az idegenforgalomnál más té- nyezok játszanak közre. i*o ! ■ I ' 'ráfi " I | I

Next

/
Thumbnails
Contents