1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
--------------------— 1 ■ ■ •* - ta' , ti ff * Jm I W w ’ - 25 A vonzott vásárlóerő túlnyomó része, feltételezésünk szerint a közlekedési rendszer és a vásárlási tradíciók által befolyásoltan a főváros néhány kereskedelmi köz- pontjában csapódik le. t Egy korábbi adatfelvételből megállapítható volt, hogy a főváros 9 kerületében vannak azok a bevásárló központok, amelyek különböző súllyal, de kiemelkedő mértékben vesznek részt a főváros koncentrált áruforgalmának lebonyolításában. Ezek az V., VI., VII., VIII., IX., XI., XIII., XIV., és XIX. kerületek egyes gócpontjai. A kapott arányszámok szerint a Belváros mellett még í két útvonal rendszer tölt be kiemelkedő szerepkört a vidékről a fővárosba áramló vásárlóerő lekötésében: a Rákóczi ut - Baross tér, valamint a Népköztársaság útja és a két sugárutat összekapcsoló Nagykörút egyes szakaszai. E két körzet a Belváros mellék központjaiként funkcionál és kifejlődésük jelzi azt, hogy a monocentrikus kereskedelem feloldása tulajdonképpen már egy megkezdett folyamat. A vonzott vásárlóerőt szolgáló hálózat tehát néhány körzetbe összpontosul. A következőkben azokat az elveket rögzítjük, amelyeket a főváros népességét szolgáló hálózat körzetek^ re való elosztásánál mérlegeltünk és számszerűsítettünk. A főváros lakosságának eloszlása a í forgalmi körzetekben 1 A kereskedelmi hálózatnak - szakmánként ugyan eltérő mértékben - kell követnie a lakosság területi eloszlását. Emiatt a hálózat megfelelő hányadát a lakosság eloszlásával egyező arányban szükséges telepíteni. Különböző vizsgálatok szerint pl. az élelmiszer-vásárlások mintegy 78-80 %-ban a I M IL-------------------------------- I
