1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
29
r fa vvurainwBifli^raw f - 13 [ í 0 fi .' 0* ► a közlekedési érrendszer és a vevőáramlás diktálta hálózatszükséglet területi kimunkálását. A vásárló részben nem "tervkötelezett", részben a kinálat koncentrációja miatt meghatározott feltételek között, "irányítottan" vásárol. Ezért feltétlenül indokoltnak látszott egy uj, a vásárlási szokások, a közlekedés, a lakóhely-munkahely viszonylat és más tényezők által megszabott "természetes vásárlási körzetrendszer" /forgalmi körzet fa kialakítása, amely független a közigazgatás kerületbeosztásától. A koncepció lényege a következő: Korábbi vásárlóerő-áramlási vizsgálatok bizonyították, hogy a hálózat allokációjánál, tömörülésénél a közlekedési lehetőség /főleg a tömegközlekedésé/ az egyik legjelentősebb tényező. Ezért az uj körzetrendszert a közlekedési hálózatra alapoztuk. A Belvárosból sugarasan kiinduló főútvonalak Budapestet 11 sávra bontják /I-XI sávok/. A j közlekedési főútvonalak a sávok közepén helyezkednek el, mintegy gerincét - fő gyűjtőerőt - képezve az adott városrésznek. A tapasztalatok másfelől azt mutatják, hogy kereskedelmi szempontból lényeges különbség van a Belváros és a külső kerületek között is /hálózat-sürüség, hatásfok, a szakosítás mértéke stb./. Ennek a különbözőségnek egyaránt tényezője a közlekedés, a tradíció, a beépitettség jellege, a terület városrende- ' zési funkciója stb. E tényezők gondos mérle gelése alapján u.n. forgalmi gyűrűket képeztünk, amelyek az egyes sávokat további - több- 1 nyire homogén - forgalmi területegységekre /forgalmi körzetre/ osztják. A kialakított 0 • |
