1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
28
4. A főváros ellátó-hálózatának övezetek- és vonzás- irányok /sávok/ szerinti szerkezetvizsgálata A főváros kereskedelmének nagyobb távlatú előrejelzése jó részben az eddigi fejlődés irányvonalainak megállapításán, a tendenciák értékelésén alapulhat. A nagy hálózati rendszereknél a kapacitás mennyiségi megfelelése jórészben a kapacitások eloszlásától függ. A globálisan elégségesnek látszó hálózat kihasználatlan technikai elemeket éppúgy takarhat, mint túlterhelt boltokat, zsúfolt, korszerűtlen körülményeket nyújtó egységeket. A probléma gyökere a homogenitáshoz és a nagyfokú koherenciához vezethető vissza. A város kiterjedése, a beépített területek eltérő jellege, a közlekedés és a lakóhelymunkahely reláció által befolyásolt áramlási viszonyok, valamint a városrészek szükségszerűen egyenlőtlen fejlődése az ellátóhálózat lokális szükségletét sokoldalúan befolyásolják. Az egyes kinálati pontok /üzletek/ és tömörülések /üzletgócok/ kereskedelmi súlya rendkivül erős mértékben függ más kinálati pontok és gócok kiépítettségétől és az ellátásban betöltött szerepkörétől. Minden megszűnő és valamennyi uj egység- sokszor alig mérhetően - megváltoztatja az ellátó hálózat egymást feltételező és szoros kölcsönhatásban álló rendszerének ' ■ ■■ ■■■-— ...................—■ — ■" - - ■—■■■■"— »'■■—»» - ■■■ egyensúlyát. j. Az áruforgalom és hálózat eloszlása a fővárosban nagy egyenlőtlenségeket mutat. Mind a statisztikai nyilvántartási rendszer, mind pedig a hálózatfejlesztés közigazgatási területek szerinti szükségszerű tagolása a korábbi években lehetetlenné tette az üzlethálózatnak a kereslet áramlási igénye és a szükségletek szerinti kialakítását. A közigazgatási határokra '* f épülő statisztika eltorzította, és egyben lehetetlenné tette . J ____ Á |- 12 - j