1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

24

ír ... ; i

I reskedelme felé irányuló vonzás, mert ezek ellátottsága jó- .fl

val rosszabb, mint más vidéki városoké és községeké.

3. A fővárosi kiskereskedelem fejlődése az 1960-1970-es években

\ A főváros kiskereskedelme az elmúlt évtized során

jelentősen átalakult. A dinamikus, de számos problémával is ; terhes fejlődési tendenciákból megállapítható, hogy a főváros

kiskereskedelmi forgalmának súlya valamennyi árufőcsoport ese- l tében magasabb, mint a népesség arányszáma. Az áruforgalomból

való részesedés azonban mérsékelten csökkenő tendenciát mutat.

A népesség arányát meghaladó áruforgalom erős - bár gyengülő irányzatú - kereskedelmi vonzásról tanúskodik. A gyengülő vonzás elsősorban a vidék kereskedelmi hálózatának, követ1 kezésképpen forgalmának Budapest fejlődését jóval meghaladó

1 üteméből adódik.

S A főváros vonzó hatása a közvetlen környezetet alkotó un. agglomerációs övezetben érvényesül a legerősebben, de ! tekintélyes Pest megye egyéb területein is. Budapest kereskedelmének vonzása az ország távolabbi vidékein élők vásárlóerejére is kihat, forditott arányban a távolsággal. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó áruforgalom azonban a jelek szerint nem ellensúlyozta a vidékiek csökkenő ütemü vásárlásait, amelynek hátterében a vidéki árukínálat lényeges javulása és a hálózat gyors

f

fejlődése áll.

A kiskereskedelmi forgalom a főváros területén is jellegzetesen övezetes elrendeződést mutat. Az iparcikk forgalomban, de más ágazatokban is kiemelkedő szerepet játszanak a w

központban elhelyezkedő kerületek. Ezeket követik, bár tekintélyes elmaradással a központ körüli kerületek, mig a peremkerületek áruforgalma viszonylag fejletlen. Az áruforgalom idősorai azonban azt mutatják, hogy csökken a központi kerületek forgal0 ,

i--------------------------------------------------------------------------------------------