1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

25

r

mának súlya, mig a központ körüli kerületeké - de a peremkerületeké is - növekszik.

Annak ellenére, hogy a főváros áruforgalmának részesedése az ország teljes áruforgalmából mérséklődött, a növekedés üteme valamennyi árufőcsoportban gyors volt. Az un. vegyesipar- cikk-kereskedelem növelte leginkább forgalmát, ezt követi az élelmiszer-kiskereskedelem, majd a vendéglátás. A ruházati kereskedelem visszaesésekkel tarkított forgalomalakulása képviseli a legalacsonyabb fejlődési ütemet.

Az áruforgalom fejlődési tendenciáira - árufőcsoportok szerint természetesen differenciáltan - kínálati és keresleti tényezők egyaránt hatottak. A kínálati tényezők között a választékbővülés, a minőségi összetétel változásai játszottak fontosabb szerepet. Lényegesen fejlődött az eladás módja és a kínálati gócok száma is gyarapodott. Ezek mellett az árváltozások hatása jelentőségben elmaradt, de nem volt elhanyagolható. A ) . főbb keresleti tényezők a népesség számának gyarapodása és jövedelmi színvonalának emelkedése voltak, de itt kell megemlíteni a

főváros ez időszakban kibontakozó aktiv idegenforgalmát is.

A forgalom fejlődésének árufőcsoportonként eltérő növekedési üteme megváltoztatta az áruforgalom szerkezetet. Erőteljesen növekedett a vegyesiparcikkek súlya a forgalomban, mig az 1 élelmiszereké cs a vendéglátásé kissé, a ruházati cikkeké pedig

jelentősebben csökkent.

Az egyes árufőcsoportok növekedése kerületenként eltérő ütemü volt. A differenciált fejlődést értékelve a következő tendenciák emlitésreméltóak:- az élelmiszerkereskedelem jobban idomult a lakosság eloszlásához és ma már döntő mértékben ez utóbbi határozza meg,

I I- 9 i _ — i