1974. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

462

i \ , í fa ► Azt szeretném tisztázni tehát, hogy ilyen helyeken nagy lakásokat kell épiteni, és ezt a programot helyesnek is tar­tom, mert igy 9 ezer főt olcsóbban tudunk elhelyezni, mint kis­lakásokban. , Ez az egyik kérdés. A másik pedig a műterem lakások kérdése. Itt tulaj­donkeppen nem is műterem-lakásokról van szó, hanem arról, hogy műterem is épithetö, az épületek legfelső szintjén. A lépcsőházat fi tüzrendészeti okokból, nyilván a felső szinteken könnyűszerkeze­tes folyosókkal vannak összekötve. E folyosók kihasználhatók olyan formában, hogy műterem is épithetö rájuk. A művelődésügyi tárca io-15 ilyen műterem építésének költségét adta meg. Szándékosan nem műterem-lakásokét, mert a jövőben nem lakással együtt akarják épiteni a műtermet, mert ha meghal a művész, akkor nehéz a müte­i rém további használata. így viszont bárki után használhatja a mű­termet, aki bárhol lakik. Lehetőleg ugyanabban az épületben, de ha meghal, akkor máshonnan is használhatják. I Mivel a műtermeket másképpen nem tudjuk h városrende­zésileg sem beiktatni, ezen a területen viszont megoldható, itt tisztára csak Kisvári elvtársaknak van olyan problémájuk, hogy y egy gonddal többet jelent nekik az a könnyűszerkezet, amely fent . a folyosóban van megrendelve, és azt ki kell egészíteni olyan könnyűszerkezeti elemekkel, amelyekben el tudják helyezni a müte- * remlakást. Nagyon kérem a Végrehajtó Bizottságot, hogy támogas­sa a Képzőművészeti Alapot ebben a kezdeményezésében, mert Buda­pesten a legnagyobb problémái vannak a műtermekkel. A fiatal művé- szék számára egyszerűen nincs műterem lehetőség. S Kőmives István: Egyetértek Reischl elvtárssal . \ , __ ' ,

Next

/
Thumbnails
Contents