1974. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
5
\ A Főváros erőteljes fejlődése - a rendkívüli nagy utazási igény - és a fővárosi közlekedés relatív súlyos lemaradásai miatt állandósultak a problémák (zsúfoltság, utaslemaradások, kocslkimaradások, balesetek, torlódások, stb.). Ekkor mind a kormányzati szervek, mind a Főváros, illetve a BKV erőfeszítései és a megalapozott koncentrált fejlesztések eredményeként évről-évre jelentős ja- - vulás volt tapasztalható. Ezt kedvezően befolyásolta az 1970. majd 1972. év végi metró vonalszakaszok elkészülte, a kis-földalatti, illetve egyéb ut-csomópont, vasúti felüljáró, jelzőlámpa építések üzembe helyezési sorozata. A IV. ötéves fejlesztési tervben előirányzott feladatok között kiemelkedő helyet foglalt el a gyors hálózat kiépítése, mind a tömegközlekedés (gyorsvasúti, gyors és express autóbusz hálózat), mind pedig a közúti közlekedés (közúti főhálózat) területén. A teljes hálózaton belül tehát létrejött egy gerinchálózat, amely a teljes hálózat kb. 15 %-a és ez a leggyakoribb utazásokat elégitl ki. A megkülönböztetett mintegy 480 km-es közúti főhálőzaton bonyolódik le a gépjármű közlekedés 80-85 %-a. Kiemeltünk egy tervezett - végleges kiépítéseiben mintegy 150 km-es - gyorsvasúti hálózatot is. Ebből az első a Kelet-nyugati metró-vonal, amely a tömegközleke- i . dési hálózatnak csak 1 %-a és mégis az utasok 12 %-át szállítja. Az Eszak-déli metró V. ötéves tervben megépülő 11 km-es szakaszával együtt már a tömegközlekedési hálózat 2 %-át alkotja és ezen az összes utasok 20-25 %-a utazik majd. Alapvető célkitűzésűnk volt eddig is a leghatékonyabb invesztíciók végett a közúti főhálózat és a gyorsvasúti hálózat kiépítése. A fejlesztéseket ennek megfelelően elsősorban a szűk keresztmetszeteket jelentő vonalak, utak, csomópontok, kereszteződések feloldására irányítottuk, és figyelemmel voltunk az üzemek és ezek in- [ frastrukturáinak bővitésére is. Természetesen egyidejűleg tovább keresve a korszerűbb üzemi és szervezési folyamatokat is. A feladatok végrehajtásakor rendkivül fontos volt, hogy az uj közlekedési rendszerek (metró, autóutak, stb.) kiépítése során a meglévő felszini közlekedési hálózat szin- tentartásáról és fejlesztéséről is folyamatosan gondoskodni kellett. A metró-hálózat bővülésével egyidőben növekedett a korszerűen kiépített tömegközlekedési csomőpon- y tok száma (pl. Örs vezér, Baross, Blaha Lujza, Kossuth, Batthyány, Moszkva terek, Déli-pályaudvar). Ezzel a metró-vonal mentén megfelelő átszállási lehetőségeket is biztosítottunk. Szem előtt tartottuk az egységes, komplex, gyorsvasúti hálózat kialakításának elvét, a HÉV vonalak és a metró-kapcsolat révén (Szentendrei, gödöllői HÉV) és törekedtünk a korszerű MÁV. kapcsolatok kiépítésére is (Keleti és Déli p.u.). A lakótelepek közlekedési ellátottságát kiemelt feladatként kezeltük. Megfelelő tömegközlekedési és közúti kapcsolatok kialakítására törekedtünk az adott lehetőségeink függvényében. 1 5 l I l r 2 -
