1974. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

527

r zz i

> 1 A fővárosi szakigazgatási szervek által a hatósági munkájukról

készített beszámoló jelentésekből, az ezekhez adott kiegészitő jelentéseket megelőző vizsgálati adatokból, valamint a konkrét panaszok intézése során tapasztaltakból megállapítható, hogy az államigazgatási hatósági jogkörben hozott határozatok általánosságban a törvényességi követdményeknek megfelelnek. A szocialista törvényesség szilárdulását jelenti, hogy a hatósági munka során csak kisebb törvénysértések adódnak.

Anyagi jogi jogszabálysértés számottevően nem fordul elő. Esetenkénti előfordulásának oka lehet az eltérő jogszabályértelmezés, a nem egységes gyakorlat. Anyagi jogi jogszabálysértés miatt határozat megváltoztatására, megsemmisítésére panaszeljárás, vagy másodfokú eljárás keretében többnyire olyan esetekben került sor, amikor uj jogszabály megjelenésével vagy jogszabály módosítás esetén jog- értelmezési problémák merültek fel, vagy az uj jogszabály megjelenése esetén a korábbi jogszabályok alapján elbirált folyamatban lévő ügyeknél nem az előirt rendelkezést alkalmazta a szakigazgatási szerv. Például az uj lakásrendelet, a lakbérrendeletek és más kapcsolódó jogszabályok uj jogintézményeket vezettek be, mint a lakás- ' épitési hozzájárulás, lakáshasználatbavételi dij, az ehhez kapcsolódó részletfizetési kedvezmények. Ezen jogszabályok egységes alkalmazásának hiánya és a helytelen jogszabályértelmezés egyes esetekben anyagi jogi jogszabálysértések elkövetésére vezettek.

i

kz államigazgatási hatósági munka során előforduló eljárásjogi | jogszabálysértések az 1957. évi IV. tv. egyes rendelkezéseinek

nem megfelelő alkalmazásával kapcsolatosan merülnek fel. Az eljárásjogi jogszabálysértések főleg abból adódnak, hogy a szakigazgatási szervek nem tesznek eleget a törvényben meghatározott tényállás tisztázási kötelezettségüknek. Az érdemi döntés meghozatala előtt sok ft esetben nem tartanak helyszini szemlét - pedig az ügyek jelentős része ezt megkívánja / pl. épitési ügyekben, lakásügyekben/ - nem hallgatják meg az ügyfeleket. A nem kellően felderített tényállás, a téves ténymegállapítás csakis téves jogkövet^keztetésekre vezethet, az ügy elbírálására negativ hatással van, sérti az ügyfelek jogait és érdekeit. A kerületi szakigazgatási szervek hatósági munkájában az eljárásjogi jogszabályok be nem tartásával kapcsolatos hiányosságok, hibák aránya magasabb mint a fővárosi szakigazgatási szerveknél.

A tényállás kellő tisztázása pedig az első fokon eljáró szakigazgatási szerv alapvető feladata, ugyanis később az idő múlásával, vagy a körülmények változása miatt a tények már nehezebben derithetők fel.

I 711

I ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------