1974. január 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
89
I I- 9/a 12 taggal alakulhat meg, de a terv és a cél az, hogy lehetőleg nagyobb szövetkezetek,épitő közösségek alakuljanak. A megalakulás után* a döntés vállalati szférában törtánik a jogosultak között a lakásépítő szövetkezeti jogszabályok alkalmazásával, ahogy ki van kötve az ingatlanvásárlásra a jogosultság , a lakás jogosult ság, amelyet a kerületi tanács ellenőriz a vállalati döntés után. ^Italában az a gyakorlat, hogy egy 1370-es építkezésnél, mint például a Centenárium, ott a szövetkezet megalakult 150 taggal és az építkezés előrehaladáséval bővült, szélesedett 1370-re, majd később 2400-ra. Eddig az volt a törekvés, hogy lehetőleg másfél vagy kánc két » évnél hosszabb intervallum ne legyen a tagfelvétel és a beköltözés között, mert ez politikai feszültséget okozhat. Most történnek például a atÖHéfcxatk döntések a Centenáriumnál, az Ond vezér térnél, ahol az ikxxK Ikarusz egy csomó lakást kijelölt, a Tanács jóváhagyta. A szövetkezetbe felvették a jelentkezőket. A lakásátadások elhúzódása azonban ott is problémát okoz, mert az építkezés alatt egy alagút húzódott, ami egy évre elhúzta az épitkezés befejeződését. A nagyobb helyeken az az elképzelés, hogy a szövetkezet megalakulása után létre hozza a saját központi apparátusát, amely a bonyolítóval, a kivitelezővel tartja a kapcsolatot. Amig ez az idő nem érkezik el, Szövetségünk ügyintéző apparátusa hivatalos szakértőket bocsát a létrejövő szövetkezet rendelkezésére. Kisebb helyeken teljesen társadalmi munkában történik a szervezés, nagyobb helyeken hivatalos szakértőkkel. Kelemen Lajos: Tisztelt Végrehajtóbizottság! A szövetség tevékenységét fővárosi szempontból rendkivül haszLn nosnak és eredményesnek tartom: segit néhány alapvető gondunk megoldásában, az ellátásban, lakáspolitikánk végrehajtásában. t _J \ rí ^
